Göbekli Tepe, a 12 ezer éves szentély

Írtam már Göbekli Tepéről a korábbiakban, amely feltárását a modern kori régészet legszenzációsabb felfedezésének is titulálják és felülírhatja a civilizáció kialakulásáról alkotott eddigi elméleteket.

A Şanlıurfától 15 km-re északkeletre található domb tetején egy pásztor találta meg az első nyomot, egy rejtélyes kőoszlop földfelszín feletti csúcsát – így mesélte nekünk az ottani kis tárlatvezetőnk, egy helyi fiú… Először úgy hitték, hogy egy középkori temető nyomaira bukkantak, de a komolyabb régészeti ásatások megkezdését követően megdöbbenve tapasztalták, hogy tekintélyes méretű kőoszlopok állnak egymás mellett, több kör alakot képezve. A kőoszlopok 6-7 ezer évvel a gízai piramisok vagy a híres Stonehenge előtt épültek, ráadásul a Stonehenge oszlopaitól eltérően itt megmunkált kőtömböket fektettek egymásra és a kőbe állatokat ábrázoló domborműveket faragtak. A feltárás megdöntött minden eddigi elméletet és bizonyossá vált, hogy a Göbekli Tepén található szentély a világon a legrégebbi emberi kéz által emelt építészeti alkotás, a szénizotópos vizsgálatok alapján 11-12 ezer évre teszik a korát! Elképesztő, ugye?

A nagyjából megegyező átmérőjű (kb. 20 m) köröket alkotó oszlopok a környéken található mészkőből készültek. A kör közepén két T-alakú kőpillér helyezkedik el, melyet felé forduló kisebb oszlopok vesznek körül. A kartávolságra levő oszlopokat egy alacsonyabb kőfallal kötötték össze. A legnagyobb kőoszlop súlya kb. 16 tonna, magassága pedig 5 m körüli. A kört alkotó oszlopok belső oldalán gondosan megmunkált kőfaragások találhatók, melyek mindegyike valamilyen veszélyes állatot szimbolizál, rókát, oroszlánt, skorpiót, keselyűt, pókot, kígyót.

Göbekli Tepe szemmel láthatólag kiemelkedik a sík környezetéből. A régészek megdöbbenve tapasztalták, hogy a szentély építői először egy nagy kört építettek, majd bizonyos idő elteltével azon belül egy újabbat és később egy harmadikat. Ezután az egészet feltöltötték és betemették, majd mellette egy másikat emeltek, az évszázadok alatt ezzel egy dombot alakítva ki. A hitük szerint a körök elveszíthették egy idő után az erejüket, ezért kellett újabbat és újabbat kialakítani. A fő ásatási helyszínen kívül több kört is feltártak már a domboldalban, azonban a 2003-ban elvégzett geomágneses felmérések alapján mintegy 20 pihen a föld alatt.

A korabeli mestereknek kedvezett a vidék talajszerkezete, hiszen a mészkő alkalmas volt arra, hogy a kezdetleges kőeszközeik segítségével meg tudják munkálni. Elképesztő belegondolni, hogy abban az időszakban még nem ismerték a fémet, nem léteztek sem kerekek, sem igavonó állatok, így igen komoly erőfeszítést jelenthetett a megmunkált oszlopok helyszínre szállítása. Emberi erővel, faoszlopok segítségével görgették a helyükre az időnként 16 tonna súllyal rendelkező kőpilléreket.

Annyi bizonyos, hogy a szentélyek felépítéséhez szervezett munkára és emberek százaira volt szükség. A korra a vadászó-gyűjtögető életmód a jellemző, de felmerült a kérdés, hogy ilyen életmód mellett képesek lettek volna-e ehhez fogható építményt létrehozni. Az eddigi ismeretek és elméletek szerint nem, hiszen egy ilyen volumenű építkezéshez szükséges a megfelelő élelmezés, ehhez pedig letelepedettség, földművelés, társadalmi szervezettség és idő szükségeltetik. Göbekli Tepe ezt az elméletet megdönteni látszik. Döbbenetes, mert a feltárások során semmilyen arra utaló nyomot nem találtak, hogy az emberek ott éltek volna. Nincs nyoma épületeknek, falmaradványoknak, tűzhely maradványainak, nem végeztek még földművelést, a legközelebbi vízforrás is kilométerekre található onnan. De mégis hogyan élelmezték akkor azokat az embereket, akik részt vettek az építkezésben? Az ásatások több ezer gazellacsontot hoztak a felszínre, ami azt bizonyítja, hogy ezek a neolitikus kori közösségek valóban vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak és képesek voltak megszervezni a többletélelem beszerzését.

A szakértői vélemények egymásnak feszülnek és rengeteg a kritikus pont ebben az összetett vitában. Először is mi vezethetett egy civilizáció kialakulásához, melyik következett be először, a letelepedés vagy a földművelés? A kérdésben továbbá fontos szerepe van a vallás kialakulásának, mikor tud egy vallás gyökeret verni egy közösségben? Ha már letelepedtek, földművelést végeznek, élelmezik magukat, társadalmilag szervezetten élnek vagy éppen ellenkezőleg, a közös hit kialakulhat már azelőtt, hogy letelepednének és a civilizáció útjára lépnének? Klaus Schmidt ásatásvezető szerint Göpekli Tepe a második elméletre nyújt bizonyítékot. Úgy véli, hogy a szentélyt egy kb. 200 km-es körzetben élő vadászó-gyűjtögető közösségek építették és arra használták, hogy elvégezzék szertartásaikat és alkalomadtán összegyűljenek és ünnepeljenek. Schmidt véleménye szerint a folyamatos építkezés és a szentélyben történő tömeges gyűlések vezethettek oda, hogy az élelmezés megoldása miatt megkezdték a vadon élő gabonafélék intenzív termesztését majd később azok háziasítását. Ezt alátámasztani látszik az a tény, hogy a helyszíntől kb. 100 km-re, a Karaca hegyen (Karaca Dağ) bukkantak a vadon élő búza legrégebbi, hasznosított maradványaira, illetve a mintegy 40 km-re elhelyezkedő neolitikus kori település, Nevalı Çori feltárásakor már háziasított növényfajták használatára utaló nyomokat találtak. A fenti leletek a szentély építését követő időszakból valók, ami annyit bizonyít, hogy ezen a vidéken 10 ezer évvel ezelőtt megkezdődhetett a földművelés. Nevalı Çorinál és más 200 km-es sugarú körön belüli neolitikus kori településeknél is találtak a Göbekli Tepéhez hasonló T-alakú kőpilléreket és állatokat ábrázoló kőfaragásokat. Az első közös hit, az első vallási csoport nyomai ezek?

A régészeti munkálatok és a kérdések megválaszolása még korántsem fejeződött be, Schmidt és kollégái immáron 17 éve dolgoznak lankadatlanul azon, hogy minél inkább megérthessük a kor történéseit, ok-okozati összefüggéseit. Az elmúlt közel két évtized munkája után azonban Schmidt szerint levonhatók bizonyos következtetések, szerinte nem biztos, hogy a civilizáció kialakulásához ökológiai történések vezettek, lehetséges, hogy a civilizáció pusztán az emberi elme gyümölcse.

Bárhogy is alakuljanak a felállított elméletek, jelen pillanatban Göbekli Tepe az első emberi kéz által emelt szentély a világon és a legkorábbi nyoma egy közösség közös hitének, vallásának…

Ottjártunkkor sajnos nem mehettünk olyan közel a feltárási helyszínhez, mint amennyire szerettem volna, így nem tudtam túl jó képeket készíteni. ITT megtaláljátok azt a néhányat, amit kiválogattam.

Egy angol nyelvű video Göbekli Tepéről ITT.

A National Geographic fantasztikus fényképgalériája ITT.

A National Geographic képes illusztrációja Göbekli Tepe megépüléséről ITT.

A National Geographic videója Göbekli Tepe korhű makettjéről ITT.

Forrásaim:

http://www.smithsonianmag.com/history-archaeology/gobekli-tepe.html?c=y&page=1

http://ngm.nationalgeographic.com/2011/06/gobekli-tepe/mann-text