Furcsaságok I.

bevc3a1sc3a1rlc3a1sAmikor megérkeztem Törökországba, órákat töltöttünk az élelmiszerboltban, hogy egyáltalán képbe kerülje a kínálattal kapcsolatban. Igyekeztem megjegyezni az alapvető élelmiszerek nevét, persze elsőre sikertelenül. Néha komoly nyelvi korlátokba ütköztünk – akkor ez most mi is, de hogy is van angolul, oké, de akkor mi magyarul… A legelső önálló vásárlásom során a magyar hitelkártyámmal próbáltam fizetni, akkor még nem tudtam milyen a kártyás fizetési rendszerük. Természetesen, miért is ne, a kártyaolvasó nem ismerte fel a kártyámat. Mindenfélét magyaráztak nekem, amiből egy kukkot sem értettem, annyit azonban levettem, hogy készpénz híján ott kell mindent hagynom.

Kártyás fizetés. Ahogy még számos dolgot ezen kívül, jól megbonyolították. A törökök nagyon aktívan használják a bankkártyájukat, bevásárlás, tankolás, étterem, gyógyszertár – mindenhol. Sokkal inkább, mint pl. mi magyarok. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a különböző bankok különböző kedvezményeket nyújtanak, ha az ügyfél az ő kártyájukat használja. Nem mellesleg kamatmentes részletfizetésre adnak lehetőséget, akár az élelmiszerboltban vagy ruházati szaküzletben is. Minden bank rendelkezik valamilyen előnyös kedvezménnyel, ami miatt érdemes ott bankszámlával rendelkezni. Ebből kifolyólag a törököknek átlagosan nem egy és nem is kettő kártyájuk van. Ami viszont nekem megdöbbentő volt, hogy ahány bank, annyi kártyaolvasó. Azaz nem egy olvasó van a pénztárnál és az elbirkózik mindenféle kártyával, hanem a hely komolyságától függően akár 5-6 is! Ezzel visszakanyarodtam az ominózus bevásárlásomhoz, az OTP-s kártyámnak nem volt szerencséje és nem rendelkeztek olyan olvasóval, amin keresztül létrejöhetett volna a tranzakció. Mindezek után roppant óvatossá váltam és előnyben részesítettem a készpénzes megoldást.

A fizetésen túl azért számos újdonsággal találkoztam a boltokban. Jelen bejegyzésekben főleg az élelmiszerüzleteket fogom boncolgatni és minden általánosítás nélkül aláhúzom, hogy keleten élek… A különbség általában a választékban és a tisztaságban mutatkozik meg. A legelső nagyobb bevásárláskor XY áruházban megfogadtuk, hogy ide többet nem jövünk, ugyanakkor tapasztalatból tudom, hogy ugyanaz az áruház nyugaton klasszisokkal jobb. (Rém koszos volt minden, az árukat beleértve.)

A kínálatot böngészve egyértelművé vált, hogy a tejtermékek terén eléggé át kell állítanom a megszokott étrendemet. Eszméletlen sok fajta sajtjuk van, de azok lényegében mégis mások, mint a nálunk kaphatóak. Minden régiónak megvan a saját sajtkülönlegessége, úgymint antepi sajt, karsi sajt, stb. Eddig talán töredékét kóstoltam meg, maga a sajttörténet megérne egy különálló fejezetet. Általánosságban előnyben részesítik a puha fehérsajtokat és bánatomra nem találtam füstölt sajtot.

A sajtokon túlhaladva megszámlálhatatlan fajta natúr joghurtba ütköztem, a választék olyan, mint nálunk tejfölből. Azonban a legkisebb kiszerelés fél kiló, a legnagyobb pedig vödörnyi. A joghurtok között állag szerint is nagy a különbség, van amelyik a nálunk kaphatóhoz hasonló, de van, ami egészen tejföl szilárdságú és egy megszilárdult tejszínréteg található a tetején. Ez mind szép és jó, a törökök szeretik a joghurtot…viszont a tejfölt nem ismerik. Amikor még csak látogatóban voltam Törökországban, lángossal akartam elkápráztatni a vendéglátóimat. Pár helyen próbáltunk érdeklődni, hogy nem-e árulnak tejfölt, de senki sem tudta miről van szó.

A gyümölcsjoghurtok egyáltalán nem olyan népszerűek mint nálunk, mindössze pár fajta található a hűtőpultban, azok is főleg a puding kategóriában. Itt keleten nem találtam túrót sem, de megnyugtattak, hogy nyugaton fogok.

Nincs tejföl, de van ayran. Ez a törökök népszerű joghurtitala, gyakorlatilag a joghurtot vízzel és egy kis sóval vegyítik. A kebab-ételeik elmaradhatatlan kelléke, állításuk szerint a kebab és ayran remek együtt. Az ayran valóban finom főleg ilyen nagy melegben, de nekem kebabbal még mindig durva.

Zacskós tejjel eddig nem találkoztam, csak tartós dobozos tejjel. Nincs kakaós és karamellás italuk, még szerencse, hogy mindezt házilag is el lehet készíteni. A túró rudit természetesen nem ismerik, úgy általában más jellegűek a hűtött édességeik. Imádják a fagyit és a jégkrémet, bár ez nem jelentett sem újdonságot és nem esik a furcsaság kategóriába sem…

Folyt.köv.!!