Folytatódik az oszmán palota emlékeinek kutatása Szolnokon

Ha az időjárási körülmények is megengedik, februárban folytatódhat a vár területén helyet foglaló oszmán palotaépület maradványainak feltárása. Az ásatást vezető régész hírportálunknak arról számolt be, hogy a közeljövőben jelentős leletek kerülhetnek elő a török korból ránk maradt emlék helyszínéről.

– A leendő ásatás helyszíne a művésztelep délkeleti sarkánál található, a hely a hajdani vár közepét jelentette. A török korban ez volt az erősség legfrekventáltabb része – jellemezte a soron következő munkálatokat a Damjanich János Múzeum régésze.

Dr. Kertész Róbert elmondta, hogy bár a kaszárnyát 2017 és 2019 között feltárták, a palotának azonban csak egy részlete látott napvilágot, mintegy 15 méter hosszan.

A közel ötszáz éves palotáról egyetlen írott forrás sem emlékezik meg.

Az ásatásoknak köszönhetően derült ki, hogy az egy téglalap alaprajzú, két traktusú, és legalább tíz helyiségből álló, minden bizonnyal emeletes épület volt.

Eddig még sehol sem tártak fel ilyen oszmán épületet

– Tudjuk továbbá, hogy a létesítmény földszintjének falát kiégetetlen agyagtéglákból húzták fel. Emellett elemeztük Wathay Ferenc végvári vitéz és festő Temesvárról készített rajzát, amelyen egy hasonló török palotaépület látható. A mienkről sajnos nem maradt fenn ilyen ábrázolás – hívta fel a figyelmet az ásatás vezetője.

Majd megemlítette, hogy a magyarországi hódoltság területén a szolnokihoz hasonló oszmán palotát eddig még sehol sem tártak fel. Jelenlegi ismereteink szerint hozzánk legközelebb Bosznia-Hercegovinában, Albániában és a törökországi Anatólia területén találhatók ilyenek.

Vélhetően a helyi társadalmi elit lakott a falak között

Dr. Kertész Róbert közölte, szakértőkből álló csapatának egy építész-művészettörténész is tagja, akivel közösen készítik el a létesítmény 3D-s rekonstrukcióját.

Az oszmán emlék újabb részletének feltárására várakozással tekintenek a szakemberek. A három építési periódusra tagolható palota korábban már kutatott részéből ugyanis előkerült egy egyedi, rézből öntött sárkányfigura, valamint hamis posztóplomba és több mint ötven pénzérme.

Az eddig meghatározottak közül a legkorábbi 1553-as, a legkésőbbi pedig 1651-es keltezésű.

Felszínre hoztak emellett egy deszkaládát is, amelynek belseje gabonát rejtett. A kutatások arra is rámutattak, hogy vélhetően a helyi társadalmi elit lakhatott az épületben, azaz a szandzsákbég vagy a várparancsnok.
Öt méter mélyre ásnak le, időigényes lesz a munka

– Az időjárástól függően februárban vagy márciusban kezdődhet meg az ásatás. A munkálatok ezúttal a létesítmény keleti szárnyára fókuszálnak majd. A középső és nyugati részekkel ugyanis már végeztünk – tudtuk meg.

Folytatás

Forrás: www.szoljon.hu