FELJEGYZÉSEK ÚTKÖZBEN: Török gyerek megdobta

Evlija Cselebi, a török világutazó hatalmas műve nemcsak a magyarországi török uralom, a hódoltság korára nézve, de az egész Balkán szempontjából felbecsülhetetlen forrásmű. Szarajevóban olvasva pedig kivált izgalmas.
Török uralom helyett ugyan helyesebb volna ottomán, vagy oszmán uralomról beszélni, hiszen kissé félrevezető a történelemórákon használt megnevezés – épp Cselebi jegyzi meg például, hogy „Buda egész lakossága boszniai bosnyák”, vagy hogy Eger „népe mind bosnyák, de magyarul és németül is beszélnek; nagyon őszinte emberek”. A bosnyák itt tulajdonképpen muszlim délszlávot jelent, és emellett még a kolonizációt illetően a pravoszlávokról (szerbek) is szót kell ejteni – Esztergom belvárosának egyik negyedét például máig Rácvárosként emlegetik.

Cselebi az oszmánok kiűzése utáni alapvető átstrukturálódás, az előző rezsim emlékeinek radikális kitörlése miatt is fontos forrás – nehéz ugyanis reális képet alkotni arról, hogyan is nézett ki a hódoltság korának kultúrája, vagy hogy hogyan teltek a hétköznapok. Boszniából nézve azonban – mivel az ottomán kor emlékei, részben a muszlim lakosságnak, részben a történelmi körülményeknek köszönhetően (az 1878-ban az országot okkupáló Monarchia többé-kevésbé kegyesen bánt ezen emlékekkel) máig fennmaradtak – nagyon is könnyű elképzelni, hogy nézhetett ki az ottomán Esztergom, Eger, Törökkoppány.

Folytatás >>>

Forrás: ujszo.com

RELATED ARTICLESMORE FROM AUTHOR