Fekete-tengeri régió – Ordu

Kotiorát az i.e. 8. században a milétosziak alapították, egyike volt a Fekete-tenger partján lévő kolóniáknak. Később Cerasusszal egyesítették, de még ekkor sem volt túl nagy város.

Később a Dánismend-dinasztia, majd a szeldzsuk törökök ellenőrzése alá került. Ezt követően 1461-ben az Oszmán Birodalom, azon belül is Trabzon része lett.

A mai modern várost az oszmánok alapították Bayramlı néven Eskipazar mellett katonai támaszpontként, Ordutól 5 km-re nyugatra.

1869-ben változott a város neve Ordura és ekkor egyesült Boloman, Perşembe, Ulubey, Hansamana és Aybastı településekkel. A 20. század fordulóján a város lakosságának több, mint fele keresztény volt és görög iskolájáról volt ismert.

1920. április 17-én jött létre Ordu tartomány, ekkor vált ki a Trapezunti Császárságból.

Leghíresebb üzeme a Saǧra, ahol többféle csokoládés mogyorót gyártanak, melyet az üzemhez tartozó kis boltban meg is lehet vásárolni. Ez a termék Ordu nevezetessége.

Ordu a világ legnagyobb mogyorótermő vidéke, Törökország mogyorótermésének 50%-a innen származik.

Másik nevezetessége a Boztepe légivasút, mely a város modern szimbólumává vált.

A fekete-tengeri régióban a népzene nagyon elterjedt, minden városban más és más hallgatható, Orduban a kemençe. Az ordui konyha ételeihez elsősorban a helyi zöldségeket használják fel, s tradicionális török ételeket készítenek (pide, kebap). Különleges édessége a sima vagy karamellizált „égetett fagylalt”.

1920-tól Ordu egyike azon városoknak, amely zöldbabot exportál Európába. Az eperfatermesztés is jelentős ezen a vidéken, melyet a selyemkészítéshez használnak fel.

Ordu éghajlata nedves szubtrópusi mint a Fekete-tenger vidékének legtöbb városának. A nyár meleg, párás, a tél hűvös, csapadékos.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo