Fekete-tengeri régió – Bolu

Bolu a Hettita Királyság része volt i.e. 2000 körül, majd i.e. 500-ban a Bitiniai Királyság egyik fontos városává vált.

Az ókori római időkben – ahogy az ott talált érmék is mutatják – a várost Claudiopolisnak nevezték Claudius császár után. Itt született Antonius. II. Theodosius császár az új tartomány fővásrosává tette és kisebbik fia tiszteletére Honoriasnak nevezte el. A bizánci időkben Harianopolis néven volt ismert. A türkmének az i.sz. 11. században telepedtek itt le és ekkortól Bolinak hívták. A Rumi Szultanátus 1197-ben hódította meg.

1325-ben az Oszmán Birodalom része lett és ekkor már a ma ismert néven (Bolu) emlegették. A 19. század végén, a 20. század elején a Kastamonu vilajet részévé vált.

Boluban jól megfigyelhetők az oszmán építészet stílusjegyei. A Nagy mecset 1899-ben épült, I. Bajazid szultán építtette. A Kadı mecset a klasszikus oszmán építészet legjobb példája, 1499-ben épült. Ezeken kívül még több mecsetet is láthatunk a városban.

Bitinia ősi város maradványait a városközpontban lévő 4 hegy (Kargatepe, Hisartepe, Hıdırlıktepe és Uğurlunaip) közelében találták meg. Hıdırlıktepénél egy sír és a színház maradványa, Hisartepe közelében pedig egy templom került elő, amit nagy valószínűséggel Hadrianus építtetett szerelmének, Antoniusnak.

Bolu jellegzetes terméke a mogyorós édesség, és a fű illatú kölni.

Bolu éghajlata óceáni: hideg, havas téllel, meleg nyárral, amikor esténként lehül a levegő.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo