Van egy kedvenc könyvem, amit már vagy ötször elolvastam: egy családtörténet, melyben a semmiből épülő cégbirodalmat alapít meg a főszereplője, ami generációkon át nyújt kiváló megélhetést családjának. Vehbi Koç története ezt a könyvet idézi fel bennem, ráadásul még a korszak is nagyjából azonos – az 1900-as évek elején – csak nem Amerikában íródik a mese, hanem Törökországban.
1901. július 20-án született Ahmet Vehbi Koç, akinek édesapja Koçzade Hacı Mustafa Efendi 3 évszázadra, édesanyja Fatma asszony 6 évszázadra visszanyúló családból származik. Születésnapja – amolyan török szokás szerint, mert nem jegyezték fel a pontos születésnapokat – az anya beszámolója alapján került meghatározásra: “üzüme alaca düştüğü günlerde” – azokban a napokban (született), mikor elkezdtük leszedni a szőlőt.
10 évesen kezdett tanulni, a kerületi dzsámi hodzsája által vezetett általános iskolában, és iskola elsőként végzett. 1917-ben – azaz mindössze 16 évesen – kezdett el dolgozni az édesapja által nyitott kis üzletben, ahol cukorkát, sajtot, tésztát és hasonlókat árusított. Első cégét az Ankarai Kereskedelmi Kamara 1926-ban jegyezte be Koçzade Ahmet Vehbi néven. Nem érdemes bemutatni minden társaságát, de azt elmondjuk, hogy 76 évnyi, munkában töltött élete során 108 céget tulajdonolt. Élelmiszer, pénzügyek, energia, autóipar, turizmus és egyéb szektorokban tevékenykednek a holding cégei, mintegy 80.000 dolgozóval 40 milliárd dollár fogalmat bonyolítva. A világ 200 legnagyobb vállalata közé tartozik, és természetesen a világ milliárdosai között is jegyzik először őt, majd családtagjait.
Felesége Sadberk Koç, három lányuk és egy fiuk Rahmi Koç – aki átvette a cégek irányítását – született. Három unokájuk van. Mindenképpen szerettünk volna vele kapcsolatban megosztani az olvasókkalegy anekdotát, mely az egyik unokájával történt beszélgetéseként ismert történet.
Jöjjön a mese ….
– Mesélj! Hogy szolgál az egészséged? – mondta unokájának.
– Jól vagyok… Erős, mint egy bomba.
– Rendben, mondja, majd maga elé vesz egy üres papírt és ráír egy hatalmas 1-es számjegyet.
– Adok neked 1 pontot, mert rendben van az egészséged. És most mond, ha befejezed az iskolát, mint fogsz csinálni?
– Tanulok, míg el nem végzem az egyetemet, nagypapa.
– Jó, nézd most az egyes mellé írok egy nullát, 10 pontod lett. Nos, mihez kezdesz az egyetem után?
– Elutazom Londonba, hogy fejlesszem az angolomat.
– Ez is rendben, a 10-es mellé írok még egy nullát. A pontod 100-ra növekedett. Ezek után mit tervezel?
– Belevetem magam a kereskedelembe, létrehozok egy üzletláncot.
– Ez nagyon jó…. Írok még egy nullát, és így az életed pontszáma 1000-re emelkedett.
Így ment ez tovább még további kérdésekkel és válaszokkal, majd az élet pontja 1.000.000 lett. Majd Vehbi Koç ezt mondta:
– Nézd gyermekem. Úgy látom, sikeres lehetsz az életben. A pontszámod kellőképpen jó. Azonban, ennek az 1.000.000-nak, amit itt látsz az első számjegye egy 1-es. Innen indul az egész. Ha ezt innen letörlöm, a maradék csupa nulla. Nos, ez az 1-es számjegy az egészség. Ha az ember egészsége elveszik, azonnal minden nulla lesz. Ezt soha ne felejtsd!
Számtalan lista jelenik meg időnként a sajtóban, arról, mi az, amit a rendkívüli üzletembertől, Vehbi Koçtól megtanulhatunk. Többek között azt – ami a mesére utal – hogy rengeteget gyalogolt, még üzleti megbeszéléseit is gyakran gyaloglás közben tartotta. Gyorsan gyalogolt. 110 lépést egy perc alatt. Így vigyázott az egészségére.
Életének története Hayat Hikayem (My Life Story) címen a törökön kívül angol nyelven is elérhető az érdeklődők számára.
Erdem Éva – Türkinfo