A fiatal török köztársaság vezetői 1923-ban az akkori magyar konzult visszarendelték Törökországba, ezután született döntés arról, hogy Bécs, Prága és Budapest közül az utóbbiban nyitnak először követséget.
Az első török követ Hüsrev Gerede – a korszak magyar sajtójában: Hüszrev bég – volt, aki 1924. május 9-én adta át megbízólevelét Horthy Miklós kormányzónak. A követség a mai Duna-korzón álló egykori Hungária Szállóban nyílt meg.
Hüsrev Gerede 1886. március 12-én jött a világra Edirnében. Édesapja, Mehmed Ali Paşa, katona volt, így gyermekkora az apa által teljesített szolgálatok helyein telt: iskolába Erzurumban kezdett járni.
1905-ben végzett katonatisztként, és ezt követően katonaként dolgozott. 1912-ben a Balkán-háborúban már tiszti megbízatást kapott, majd Athénban lett katonai attasé. Az I. világháborúban kiemelt katonai feladatokat kapott, a háború vége után is magas rangú tisztek mellett töltött be pozíciót több városban. Egészségügyi gondjai miatt volt éppen Isztambulban, amikor Mustafa Kemal Atatürk összeválogatta azt a csapatot, akikkel együtt felszállt 1919. május 16-án a Bandırma nevű hajóra, mellyel Samsun felé indult, és így kezdetét vette a török függetlenségi háború.
Hüsrev Gerede is tagja volt ennek a 18 fős válogatott csapatnak. Közte és Atatürk között nemcsak szoros munkakapcsolat volt, de személyes jó barátok is voltak. A Gerede családnevet is Atatürk választotta számra, a Bolu megyében, Gerede mellett folytatott csatában nyújtott sikeres teljesítménye miatt.
A köztársaság megalapítása után leszerelt, és diplomataként kezdett dolgozni országa érdekében. Budapesten töltött be először nagyköveti címet, majd Szófiában, Teheránban, Tokióban, Berlinben és Rio de Janeiróban is.
Követként hatalmas szolgálatot tett országának. Neki köszönhető a török–japán és a török–német barátság létrejötte. Elérte a török–iráni barátságot, és azt, hogy 1934-ben Rıza Pehlevi iráni sah Ankarába látogasson. Tokióban töltött évei alatt – az általunk is bemutatott – Ertuğrul hajó szerencsétlensége emlékéül készült emlékművet helyreállíttatta.
1946-ban ment nyugdíjba, 1962. március 22-én hunyt el Isztambulban. Utcát neveztek el róla, sőt emlékművet állítottak neki (Teşvikiye, Hüsrev Gerede Cd. Şişli/İstanbul).
Térjünk vissza egy kicsit magyarországi éveihez!
Találkozhatunk nevével a magyar filmarchívumban is: Hüsrev Gerede Budapesten, a Gül Baba türbéjénél készített filmet.
Mi is megnézhetünk egy filmhíradót, amelyben felbukkan a nagykövet. Ritka, hogy ilyen fontos történelmi esemény tanúi lehetünk. Szerencsére ebben az időszakban már a filmtechnika fejlődése lehetővé tette, hogy helyszíni tudósítást készíthessenek.
1926-ba látogathatunk el, és teljes beszámolót láthatunk a mohácsi vész 400. évfordulójára rendezett mohácsi gyászünnepélyről. Azon kívül, hogy az akkori Mohácsról is képet kapunk, olyan személyek bukkannak fel, mint Zichy Gyula gróf kalocsai érsek, Dr. Fischer Ferenc Baranya megyei főispán, Horthy Miklós kormányzó és a királyi hercegek, és nem utolsósorban (3:50 időzítésnél) Hüsrev Gerede nagykövet ünnepi beszédét is láthatjuk.
Forrás: hu.wikipedia.org Törökország budapesti nagykövetsége címszó, biyografi.net.tr életrajzi adatok
Erdem Éva – Türkinfo