Mérnöknek tanult és mérnökként dolgozott. Minisztériumi ajánlással, európai ösztöndíjjal került Párizsba, ahonnan már nemcsak mérnökként, hanem festő- és grafikusművészként érkezett haza országába. Emellett novellákat is írt.
1994. március 13-án, 79 évesen hunyt el Cihat Burak, akit a nép emberének, a nép művészének tartanak. Ennek oka, hogy nem viselkedett mindentudó művészként, épp ellenkezőleg: a tanultakat újraértelmezve, egy népművész tisztaságával alkotott. Célja az volt, hogy feloldja az élet ellentmondásait, a nép emberének szemszögéből véleményezze a valóságot, s megmutassa azt, amit nem látunk, vagy látunk, de elmegyünk mellette.
Első kiállítását – Franciaországból visszatérve – 1957-ben, Isztambulban nyitotta meg, 1964-től pedig kiállításai nyíltak külföldön és Törökország-szerte. 1991-ig összesen 78 alkalommal mutatta be műveit egy-egy tárlaton, 23 alkalommal pedig egyéni kiállításon. Sorban nyerte a művészeti díjakat is.
Érdekes tárlat lehetett – hogy egyet kiemeljünk a sok közül – az 1989-ben, a második Isztambuli Nemzetközi Biennálé keretei között rendezett, macskafiguráit bemutató kiállítás. Saját bevallása szerint is jellemző rá, hogy képein szerepel egy macska. Egy korábbi cikkünkben is írtunk már arról, hogy az Aliye Berger művésznőről készített portréján is szerepel egy állat, mintegy stílusjegyként.
Festményeit nézegetve, műveivel ismerkedve feltűnt nekem, hogy több képét úgy készítette el, mintha „képregény” lenne, és egy-egy történetet mesélne el. A vásznat 2-3 részre osztva festette meg, mint egy folytatásos művet. Az egyik különösen jól kifejezi számomra a bemutatáskor leírt valóságértelmezését. Születés-házasság-halál: egy élet valósága egy festményen, három lépésben, egyszerűen a tényeket ábrázolva: hogyan éljük életünket a jelenlévő tanúk előtt.
Jelenleg képeit többek között az İstanbul Modern múzeumban is megtekinthetjük. Néhány ezek körül: Fantastik Şehir (Fantáziaváros), Cumhuriyet Meyhanesi (Köztársaság mulató), La Féte du Faune (Vadon fesztivál).
Szintén ebben a kollekcióban található az a mű, mely szerepel a Hürriyet napilap által indított szavazáson, mely Törökország legfontosabb művészeti alkotásait állította sorrendbe. A szakmai zsűri által adott pontok alapján döntöttek, és a 100-as listán ez a képe a 17. lett. Címe: Şairin Ölümü (A költő halála), és a művész 1967-ben festette. Az értékelés szerint munkásságának jelentősége pont abban van, amiről már föntebb írtunk – a hitvallásában: „Minden tudásomat törlöm és elölről kezdem.”
2018 májusában sor került egy árverésre, ahol klasszikusoktól a kortársig számtalan művet értékesítettek, többek között olyan művészek képeit, mint Hoca Ali Rıza, Sami Yetik, Fahrelnissa Zeid, İbrahim Çallı, Nuri İyem és Fausto Zonaro, akikről a Türkinfo oldalain már olvashattak.
Cihat Burak Hayal Donanma (Tengerészet szelleme) című műve 1,130 millió lírás (58,5 millió Ft) áron a legdrágábban elkelt festmény volt az árverésen.
Erdem Éva – Türkinfo