Ékírásos táblák és királyi pecsétlenyomatok – hatalmas felfedezést tettek a régészek Törökország területén

Nem mindennapi felfedezést tettek a régészek a törökországi Sivas Yıldızeli területén: ritka ékírásos táblák és pecsétlenyomatok tárháza került elő a föld mélyéből.

A Koç Egyetem Régészeti és Művészettörténeti Tanszékének docense, Dr. Çiğdem Maner vezette ásatás során a kutatók egy ősi hettita város romjaira bukkantak. A leletek között ötvenhat ékírásos táblát és huszonkét pecsétlenyomatot is találtak a szakemberek.
A hettiták története

A hettita nép eredetileg egy indoeurópai népcsoport lehetett a mai Anatólia területén, amely Kr. e. 2000 körül összeolvadt a hatti lakossággal (ezt a kettős eredetet számos nyelvi és kulturális lelet alátámasztotta már). A hagyomány szerint a Kr. e. 18. században, I. Labarna vagy I. Hattuszilisz uralkodása alatt egy hatalmas birodalom jött létre, amely a Kr. e. 14. századra Mezopotámia egy részét is meghódította. Az ókori állam a Kr. e. 12. századig – feltehetően a tengeri népek támadásának időszakáig – állhatott fenn. Központja a mai Boğazkale közelében fekvő Hattusa volt.
Ékírásos táblák és pecsétlenyomatok

Kayalıpınar (napjainkban: Sivas Yıldızeli) egy ősi hettita város volt a vizsgált időszakban, amelyet egy földrengés tehetett a földdel egyenlővé. Az itt talált ékírásos táblák és pecsétlenyomatok mind fontos tanúi az eltűnt populáció múltjának: rajtuk ugyanis számos uralkodó, örökös és hercegnő neve megőrződött. „Ezek a leletek különösen jelentősek, mivel a királyi ház tagjairól tesznek említést. Ez az első alkalom, hogy Kayalıpınarban ilyen utalásokkal találkoztunk” – nyilatkozta Maner.

Különösen érdekesek a táblák, mivel ezek nagy részét az ún. madárjóslás gyakorlatának szentelték. Az ilyen jellegű jövendőmondások alkalmával a jósok a madarak viselkedése alapján igyekeztek megállapítani egy-egy esemény pozitív vagy negatív végkimenetelét. A leletek tehát bővítik a hettita hitvilággal kapcsolatos ismereteinket: egyértelműen alátámasztják például, hogy a jövendőmondók (lumušenek) hivatalos szerepet töltöttek be a társadalomban. A mostani kutatás révén tehát nem csupán egy kihalt nép életviteléről kaphatunk majd pontosabb képet, hanem egy eddig kevésbé ismert hitvilág részletei is feltárulhatnak előttünk.

Forrás: mult-kor.hu