Fóris Gábor – a Pécs Aktuál munkatársának írása
Eddig kevesek által látott fényképeket mutatunk, amelyeket egy pécsi tábori lelkész, Várady Géza készített egy ma is keleti életet élő vidéken, a Szerbia és Montenegro határán elterülő Szandzsákban. A fotók Novibazár című regényében jelentek meg, amely egy kiadást ért meg.
Várady Géza évekig szolgált a ma már Montenegróhoz tartozó Plevija városkában. Neki köszönhető, hogy a török kisvárosban felépült egy katolikus templom, amelyben először megszólalhattak a harangok, ugyanis a török korábban nem engedte, hogy az ortodox keresztény kolostorokban harang szóljon. Itt évszázadok óta nem hallottak harandszót, amióta elfoglalta a török. Majd minden megváltozott, amikor a pécsi papot ide rendelték szolgálatra.
Várady Géza 1884-től 12 évet töltött Bosznia-Hercegovina és a Szandzsák helyőrségeiben, ahol magyar katonák lelkét ápolta, saját szavai szerint „vallási vígaszban részesítette a katonákat, akik itt az idegenben szívesen hallgatták a bátorító és vígasztaló szavakat”.
Ekkor került Várady Géza is ide, előtte néhány évig boszniában szolgált. Várady igazi török világba csöppent, ahol a monarchia hadserege biztosított a békét, török közigazgatás mellett.
„Régi vágyam volt, az igazi Törökországnak e szép, de veszedelmes vad tartományát, melyről annyi félelmetes hír volt a köztudatban megismerni.”