Egy magyar királylány Bizánc trónján

Az Árpádok házasságkötései Szent István óta beilleszkedtek az európai uralkodóházak dinasztikus rendszerébe. A Magyar Királyság három nagy állam, a Római Birodalom (azaz Bizánc), a Német-római Császárság és a Kijevi Rusz között erősödött meg. Az Árpád-ház házasságkötései mutatták Magyarország erejét, szerepét és helyét a 10–14. század közötti időszakban, a történeti köztudatból azonban kihullottak azok a magyar királylányok, akik idegen udvarokba házasodtak, holott fontos civilizátori szerepük is lehetett. Ide sorolható például Skóciai Szent Margit, akinek tettei nagyban hozzájárultak a kereszténység megerősödéséhez a skótok között. A királylányok között vannak persze nála ismertebbek is, mint például Árpád-házi Szent Erzsébet.

Ióannés Komnénos bizánci császár felesége lett az a Piroska, Szent László lánya, akit később szentként tiszteltek Szent Eiréné néven. Ő az egyik legismertebb alakja a magyar–bizánci dinasztikus kapcsolatoknak, így személyén keresztül mutatjuk be a 12. század első felének külpolitikai viszonyait, illetve a magyar szempontú bizantinológia kutatási irányait.

A kutatási irányvonalak

A magyar szempontú bizantinológia három fő témaköre a következő: 

• a Kárpát-medence honfoglalás előtti története, azaz a magyarok előtt itt élő népek – hunok, gótok, gepidák, avarok, szlávok – történetére vonatkozó bizánci források vizsgálata;  
• az orosz területek magyar honfoglalást megelőző története, azaz a magyarokkal feltételezhetően rokonságban álló sztyeppei népekről szóló írások kutatása; 
• végül pedig a magyar nép középkori történetéről szóló bizánci források tanulmányozása. 

A hagyományos kutatási irányokon belül olykor új források is szolgálnak adatokkal, gyakoribb azonban, hogy a régóta ismert írásokat kell új szempontok szerint megvizsgálni, esetleg új adatok fényében újraértelmezni. Szent Piroska kapcsán ez utóbbira van lehetőségünk, s nem is lehet más célunk, mint a többé-kevésbé elfelejtett Árpád-házi királylány kultuszának megismertetése, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a magyar történeti múlt alakjai között.

Hogy nevezték Piroskát?

Piroska I. (Szent) László király (1077–1095) lánya, aki Ióannés Komnénos bizánci császár (1118–1143) feleségeként az ismertebb Árpád-házi hercegnők közé tartozik. Némelyek talán a magyar történelemből jól ismert Mánuel Komnénos császár (1143–1180) édesanyjaként ismerik inkább. Piroska 1088 körül született, és korán árvaságra jutott, mivel édesanyja, Adelaid (Adelheid von Rheinfelden) 1090-ben meghalt, apja, Szent László pedig öt évvel később. Piroska Kálmán király (1095–1116) udvarában nevelkedett, és a király diplomáciájának része lehetett az a házasság, amely 1104-ben vagy 1105-ben kötettett. A házasság időpontja az első gyermekek – egy ikerpár – születési idejéből (1106 vége vagy 1107 eleje) következtethető ki. A pontos dátum ismerete választ adhatna arra a kérdésre is, hogy a dalmáciai magyar–bizánci konfliktusban ez a házasság vajon megerősítette Kálmán pozícióit Spalato, Trau és Zára kapcsán, vagy a magyar király további dalmáciai terjeszkedésének leszerelését szolgálta inkább.

Forrás és folytatás: rubicon.hu