Égei-tengeri régió – Marmaris

A Marmaris név a milétoszi vagy menteşei bégség idején vált ismertté. Neve a török mermer, illetve a görög màrmaron szóból származik, melynek jelentése márvány; s mivel a régió gazdag márványlelőhelyekből eredően a kereskedelemben is jelentős szerepet játszott.

A város egykor kikötőállomás volt a Rodosz és Egyiptom közötti vízi úton.

Az i. e. 6. században a helyén volt Physkos, mely vélhetőleg Kária része volt. Hérodotosz szerint i. e. 3000 körül egy kastély állt itt, de i. e. 334-ben Nagy Sándor megszállta Káriát, valamint ostrom alá vette Physkost is. A város mintegy 600 lakója minden értékét felégette a hódítók elől, és a környező dombok közé menekült. A támadók felismerték a vár stratégiai értékét, a fősereg hazatérte előtt néhány száz katona kijavította az ostrom során elpusztult részeket.

Miután II. Mehmed oszmán szultán a 15. század közepén elfoglalta Bizáncot, 1480-ban innen indult a Szent János Lovagrend által védett Rodosz ellen. 1522-ben Marmaris és környéke volt az oszmán flotta támaszpontja, és I. Szulejmán oszmán szultán innen indította a sikeres támadást Rodosz ellen.

1798-ban Nelson admirális flottája Marmaris védett kikötőjében pihent meg útban Egyiptom felé Napóleon ellen.

A török kulturális minisztérium felügyelete alatt 1979-től zajlanak a felújítási munkálatok, így a várat múzeummá alakították át. A hét galéria közül a legnagyobbat kiállítási célokra használják, valamint a vár melletti bazár mellé Ajse Hafsza szultána egy kis karavánszerájt építtetett.

Itt található Törökország egyik legnagyobb jachtkikötője.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo