Recep Tayyip Erdogan török elnök májusban nemcsak azzal állt elő, hogy megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, amennyiben továbbra is – szerinte – kurd terrorszervezeteket támogatnak, hanem újabb offenzívát is kilátásba helyezett a Törökországgal szomszédos szíriai, de zömmel kurdok lakta és kurd fegyveresek ellenőrizte területek ellen. A már több mint egy évtizede polgárháború sújtotta Szíriában furcsa és ellentmondásos hatalmi konstelláció jött létre, amelyben az Egyesült Államok és Oroszország érdekei is szembekerülnek Törökország érdekeivel, így a két ellenséges nagyhatalom bizonyos értelemben egy platformra került, ha másban nem is, az erdogani tervek elutasításában. Bár az invázió még nem indult el, a nyerő lapok a török elnök kezében vannak.
Erdogan továbbra sem támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását
Május közepén Finnország és Svédország együtt nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét. A csatlakozási szándék annyiban meglepő volt, hogy Finnország évtizedek, Svédország pedig évszázadok óta katonailag semleges politikát folytatott, az ukrajnai orosz invázió miatt azonban hatalmas fordulat állt be mindkét ország közvéleményében, ami a politikai vezetéseket is arra késztette, hogy végrehajtsák a történelmi fordulatot.
Ennél is meglepőbb volt talán Recep Tayyip Erdogan török elnök derült égből villámcsapásként érkező május 13-i nyilatkozata, amely szerint nem támogatja a két ország csatlakozását, mivel Finnország és Svédország is „terrorszervezeteknek ad otthont”, és azt is nehezményezte, hogy 2019-ben leállították a Törökországba irányuló fegyverexportot, mivel Ankara támadást indított az Iszlám Állammal kemény harcokat folytató szíriai kurdok ellen.
Május közepe óta alig mozdultak el az álláspontok a felek részéről. Törökország összesen 33 állítólagos terrorista kiadatását kérte a két országtól, amit azok megtagadtak, mivel szerintük ezek az emberek nem terroristák, ezért törvénytelen lenne kiadni őket. Mire a török válasz az volt, hogy akkor meg kell változtatni a törvényeket.
Megoldásra a június utolsó két napján tartandó NATO-csúcson sem lehet számítani. A katonai szövetség és az Egyesült Államok igyekszik meggyőzni Törökországot, hogy álljon el a vétótól, amihez állítólag többek között az kellene, hogy Ankara F–16-os vadászgépeket vásárolhasson Washingtontól. Az amerikai vadászgépek megvásárlásához az amerikai Kongresszus jóváhagyására is szükség lenne azonban, miközben egy másik NATO-tagállam, Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz washingtoni útján amellett lobbizott, hogy Törökország ne kapja meg ezeket a gépeket. Ez a két hírhedten rossz viszonyban lévő mediterrán NATO-ország kapcsolatának elmérgesedéséhez is vezetett, amely odáig jutott, hogy Erdogan kijelentette, Micotákisz „nem létezik” számára.
Forrás: www.portfolio.hu