Délkelet-anatóliai régió – Mardin

Mardin Törökország délkeleti részén helyezkedik el. Az ősi város az artukid építészeti stílusról is ismert és stratégiai jelentősége is volt, mert egy sziklás hegy tetején helyezkedik el a Tigris-folyó közelében.

Mardint és a közeli Karaca-hegységet Izalla néven ismerték a késő bronzkorban, majd az Asszír Birodalom része lett. A római korban Marida (Merida) volt a neve, mely erődöt jelent asszír nyelven. I. e. 150 és i. sz. 250 között a Neo-asszír Királyság része volt, később a Sziléziai Birodalomhoz került, és Asszurisztán tartomány része lett.

Az i. sz. 11. században a szeldzsukok fennhatósága alá került. Az Artukid dinasztia uralkodása idején épült a város legtöbb épülete, köztük mecsetek, paloták medreszék (vallási iskola). A 11-12. században az artukidok egyik fővárosa volt.

A középkorban a város az örmény katolikus és a szír katolikus egyház központja volt, és a szíriai ortodox egyház életében is fontos szerepet játszott.

I. Szelim szultán uralkodása idején foglalták el a törökök a várost, melyet ekkortól egy a szultán által kinevezett kormányzó irányított. Miután 1923-ban kikiáltották a Török Köztársaság, Mardin tartomány székhelye lett.

Mardin történelmi épületeinek köszönhetően olyan, mint egy szabadtéri múzeum. A legtöbb épület bézs színű mészkőből épült, amelyet évszázadokig a környező területeken bányásztak. Mardin az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel.

A város látnivalói között több templom, iszlám műemlék, mecset és vallási iskola is található. Ezek közül említést érdemel a Szűz Mária-templom, mely szír katolikus templom és 1895-ben épült; az örmény katolikus Szent József-templom és a szír ortodox Szent Mihály-templom, mely a város déli részén található.

Mint minden városban, Mardinban is van Nagy mecset, ez a 12. században épült az artukidok uralkodása idején.

A város híres szezámmagtermesztéséről, és a turizmus is fontos iparág itt.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo