Can Togay: Isztambul

Jó, tehát változik a kép. Sűrű víz kavarog
keskeny tengerszorosban, s a szép mögül
elődereng a rettenet. És így felelnek egymásra
elvont tulajdonok. Hisz sohasem hatolnak
elég mélyre.Olyan ismerős most minden félelem,
és a percek mint a szavak úgy peregnek.
Hol talállak? Szobrainkat mily végzet faragja?

Rózsa virít az orosz nők teraszán. Egyikük
épp a várost nézi, kiabál. Málló falak között lépcsők,
kenyér és tenger illata száll. Valaki görögül
beszél, valaki Istent hívja. Levelek íródnak,
s indulnak ezer útra.
Hol talállak? Szobrainkat mily végzet faragja?

Aki tengerre száll, tudja, ez a tenger. Életem bugyrát
most elhagyom. Lelkem ezer kép metszi, hogy
benne helyet kapjon, ezernyi alkalom közül
egyetlen alkalom. Ami megtörténik, így történik meg.
Egyszerre és egyszer. Nő, férfi így mond búcsút is lehet.
És előbukik, mint minden szépség mögül, előbukik a rettenet.

2000

2012-11-05