Bizánci magyar császárné

Ezt a képet azért kell nagyon megbecsülnünk, mert bizonyítja a Magyar Királyság 12. századi nemzetközi tekintélyét! A Komnenosz császári család a hatalmát a 12. században a magyar királyi családdal kötött házasság révén tudta megerősíteni.

A török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette azt az 1934. november 24-ei török minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia egykori ortodox bazilika múzeummá alakításáról rendelkezett – jelentette a török média. Prokopp Mária művészettörténész professzornak tettünk föl kérdéseket.

– Professzor asszony, a Hagia Sophia magyar érték is, hiszen Szent László lányának, Piroskának, bizánci nevén Irénnek gyönyörű ábrázolása csodálható meg ott egy mozaikképen. Ezt az értéket nekünk magyaroknak miért kell folyamatosan figyelmünk középpontjában tartanunk?

– Köszönöm a megkeresést. Minden magyar embernek büszkének kell lennie az 1000 éves történelmünk nagyhatalmi jelentőségére, amelynek emlékét a világ különböző részén, még ma is számos emlék őrzi. Ilyen emlék a Justinianus bizánci császár (527-565), a Kelet-Római Birodalom egyik legnagyobb uralkodója által újjáépíttetett Hagia Sophia, a Szent Bölcsesség tiszteletére szentelt székesegyház karzatán, a császár részére fenntartott helyen, II. Joannes Komnenosz császárt (1118-1143), a dinasztia legjelentősebb uralkodóját és magyar feleségét, Eiréné császárnét, Szent László király lányát, Piroskát (1118 – 1134) a Madonna két oldalán ábrázoló mozaikkép. Ez a mozaik-kép a császári pár trónrálépésekor keletkezett, 1118-ban.

Folytatás >>>

Forrás: gondola.hu