A világ egyik legnagyobb kanyonjának tartott Ihlara-völgy leginkább egy szabadtéri múzeumra hasonlít, ahol a történelmi értékek és a természeti szépségek jól megférnek egymás mellett, a túrázók számára ideális helyszín.
Közép-Anatólia Aksaray tartományának Güzelyurt körzetében található az Ihlara-völgy, „Kappadókia ékköve”, kb. 100 m-es mélységét a Melendiz-folyó vájta ki több ezer évvel ezelőtt. Feltételezések szerint a 4. századtól kezdődően laktak itt, kezdetben remeték és papok, majd a keresztény hitre áttért emberek is, akik az őket üldöző rómaiak elől menekültek ide. Virágkorában 80 000 ember lakott a völgyben, nyomaikat hatalmas méretű barlanglakások, freskókkal díszített templomok őrzik.
Ősszel és télen közel 500 000 helyi és külföldi turista keresi fel évente. Különösen a távolkeleti országokból (Malajzia, Japán, Kína és Tájföld) érkezők látogatnak ide ősszel és télen, míg az európaiak, arabok és dél-amerikaiak főként télen. Mi – ezt megcáfolva – egy körutazás keretében áprilisba érkeztünk ide.
Akár egyénileg, akár – mint a mi esetünkben – utazási iroda által szervezett útról legyen szó, 382 lépcsőfokon kell leereszkedni a völgy aljába, hogy megcsodálhassuk a Melendiz-folyó alakította tájat.
A völgy aljába érve egy rövid fotószünetet követően indultunk is tovább, helyenként száz méter magas függőleges sziklafalak között haladtunk a folyó partján. A völgy teljes bejárható hossza 14 km, melynek végállomása Selime városa, de van egy rövidebb, 3,5 km-es és egy közepes, 7 km-es táv is. Mi 7 km-t gyalogoltunk az éledező természetben.
Mivel a kereszténység korai időszakában ez a hely vallási központ volt, ezért több templomot, kápolnát és kolostort is láttunk utunk során, melyeket a hegy oldalába vájtak, mindezt belépőjegy megváltása nélkül. A bibliai témákat ábrázoló freskókon a kereszténység terjedésének egyes fázisait láthatjuk. A 6. században kialakított templomokon érezhető a szír és a perzsa hatás, ahogy pedig haladunk a völgyben lefelé, már a bizánci befolyás tükröződik.
Mivel eléggé elfáradtunk a túrázásba, az út felénél megálltunk egy kis pihenőhelyen, ahol frissen facsart gránátalmalevet, török teát és kávét, valamint gözlemét lehetett vásárolni, majd folytattuk utunkat Belisırma településig, ahol megpihenhetünk és a folyóparti étterembe megebédeltünk.
A 7 km-es távnak a végére értünk és innen már busszal utaztunk tovább következő állomásunk felé. Az út azonban folytatható tovább, egészen Selimeig, ahol meg lehet nézni a Selime katedrálist, ahol a keresztények az első énekes szertartást tartották 1 700 évvel ezelőtt. Mivel a templomig nincs kiépített útvonal, így, aki fel akar jutni a hegy tetejére, annak a zöld turistajelzést kell követnie, majd egy kis pihenő és fotózás után lefelé, már a piros jelzésen kell haladni, hogy a 14 km megtétele után kiérjen a völgyből.
A látvány magával ragadó, így, aki teheti, mindenképpen látogasson el ide és járja be az egész völgyet. Nem fog csalódni!
Szerző és képek: Kollár Kata – Türkinfo