Az EP keményen bírálja Törökországot

Történelmi mélyponton az Unió és Törökország közti kapcsolatok – jelentették ki az Európai Parlament képviselői, akik szerint az ankarai vezetés miatt az országban visszalépés tapasztalható a jogállamiság és az alapvető jogok területén, a török külpolitika konfrontatív és megromlott az uniós csatlakozás esélye is.

Az Unió és Törökország közötti kapcsolat olyan mértékben megromlott, hogy Brüsszelnek alapvetően át kell azt értékelnie – áll az Európai Parlamentben szerdán elfogadott jelentésben. A megállapításokat 480 szavazattal, 64 ellenszavazat és 150 tartózkodás mellett fogadták.

A dokumentum szerint a török kormány az elmúlt évek folyamán egyre távolodott az uniós értékektől és normáktól. Ennek eredményeképpen a két fél közötti kapcsolatok történelmi mélypontra jutottak. Az EP-képviselőket különösen a török jogállamiság állapota és az alapvető jogok helyzete aggasztja.

„Ha Törökország nem változtat irányt, akkor a Bizottságnak hivatalosan is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését kellene javasolnia” – írták a szövegben.

A képviselők a visszalépést jelentő intézményi reformokat bírálva riasztónak találják, hogy nem független az igazságszolgáltatás, hogy megszilárdult „az elnöki rendszer tekintélyelvű értelmezés[e]” és hogy „a hatalom továbbra is kiugró mértékben az elnökség kezében koncentrálódik”. A Parlament felszólítja az illetékes török szerveket, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes jogvédőt, újságírót, ügyvédet, egyetemi tanárt és mindenki mást, akit megalapozatlan vádak alapján tartanak fogva.

A képviselőket Törökország többek között az EU-val és tagállamaival, különösen Görögországgal és Ciprussal szemben megnyilvánuló, konfrontatív és ellenséges külpolitikája is aggasztja. A Parlament emellett bírálja Ankara szíriai, líbiai és hegyi-karabahi beavatkozásait, amelyek következetesen ütköztek az Unió külpolitikai céljaival. A képviselők emellett megismétlik: Törökországnak el kellene ismernie az örmény népirtást, amely utat nyithatna a török és az örmény nép megbékélése felé.

Viszont a menekültválság kezelésében még mindig fontos partnernek tartják Törökországot: Ankara kulcsszerepet játszik tágabb környezete stabilitásának biztosításában, és elismerik az uniós diplomácia hatékony párbeszéd kialakítására irányuló erőfeszítéseit. Fontosnak tartják, hogy négymillió – többségében szír és iraki – menekülte fogadtak be. A Parlament ugyanakkor hangsúlyozza: elfogadhatatlan, ha a bevándorlókat és a menekülteket politikai befolyásszerzés és a zsarolás céljára használják.

Azt is elismerik az európai politikusok, hogy Törökországban még mindig színes és aktív civil társadalom működik, amely a kormány hatalmának egyik utolsó korlátját jelenti. Ezért arra biztatják az Európai Bizottságot, hogy az továbbra is biztosítson anyagi támogatást a török civil társadalomnak.

„Valószínűleg ez a törökországi helyzetről készült eddigi legkeményebb hangvételű jelentés. Tükrözi mindazt, ami az elmúlt két évben sajnos az országban történt, különösen az Unió és tagállamaival fenntartott kapcsolatok, illetve az emberi jogok és a jogállamiság terén – ez utóbbiak jelentik a legnagyobb problémát a Parlament szemszögéből. Bízunk benne, hogy Törökországban határozott irányváltás következik be, és a közelmúltban elhangzott bíztató kijelentéseket konkrét lépések követik. Arra bíztatjuk a többi uniós intézményt, hogy a Törökország iránt tanúsított jóindulatot a demokratikus reformok megvalósultától tegyék függővé” – mondta Nacho Sánchez Amor (S&D, Spanyolország).

Forrás: www.napi.hu