Ábrahám barlangja és a Mevlid-i Halil mecset Şanlıurfában

Törökország délkeleti részén, Şanlıurfában járunk. Az urfai muszlim hagyomány szerint Ábrahám, a későbbi próféta a városban lévő egyik barlangban született.

A következőkben ezzel a barlanggal és a hozzá kapcsolódó mecsettel ismerkedhetünk meg részletesebben.

Az ábrahámi vallások közé a három fő monoteista világvallás: a keresztény, a zsidó és az iszlám vallás tartozik. Mindhárom vallás szent könyve (Biblia, Tóra, Korán) sok hasonlóságot mutat egymással. Ezek közül az egyik legjobb példa Ábrahám próféta személye, akit az iszlám hívők İbrahim néven ismernek. Ábrahám Mezopotámiában született, Edessa városában, ami a mai Şanlıurfának felel meg, és a Biblia ezt a várost Urnak nevezi.

Így tehát, aki személyesen is meg szeretné látogatni Ábrahám szülőhelyét, annak Törökországba kell utaznia.

Ábrahám próféta születési helye a legenda szerint egy barlang volt. Abban az időben Nimród király uralkodott a területen és egy nap az egyik jós azt jövendölte neki, hogy még abban az évben egy fiú fog születni, aki megdönti királyi hatalmát, véget vet uralkodásának és az általa gyakorolt vallásnak. Ezért a király elrendelte, hogy minden újszülött fiút meg kell ölni a királyságban, nehogy a jóslat beteljesedjen. Történt ekkor, hogy egy fiatal nő, Nuna Hatun áldott állapotba került, erről azonban senkinek sem beszélt, rejtegette terhességét. Amikor elérkezett a szülés ideje, egy barlangban keresett menedéket és ott hozta világra gyermekét, Ábrahámot. A kisfiú ebben a barlangban élt hét éves koráig. Mindez a feltételezett születési helyének falán is olvasható:

A Mevlid-i Halil mecset Balıklıgöl vagyis a Szent halastó szomszédságában áll. A rendelkezésre álló iratok szerint a mostani mecset előtt öt különböző épület állt ezen a helyen. Először egy pogány templom, mely a szeleukidák idején épült. A judaizmus idején zsinagóga volt. A korai kereszténység korában, i.e. 150 környékén keresztény templomot építettek erre a helyre. A bizánci korban pedig itt állt az urfai Haghia Szophia. 1523-ban Muhammad Salih pasa építtette a mai mecset elődjét.  A négyszögletes alapú mecset a barlang és egy minaret közé épült. Később még két minaretet építettek a délkeleti és az északnyugati sarkára.

A mecset felirata szerint Muhammad Masud (1816.) és fia, Mahmut (1852.) is végeztettek rajta javítási munkákat. Az udvari részhez a szobákat Ahmet Bican pasa 1855-ben és Musa dervis 1887-ben építtette hozzá. Az utolsó helyreállítást 1951-ben Muslum Hafiz sejk végeztette el a hívők támogatásával. A közvélemény úgy tartja, hogy a mecsetben eredő forrásvíznek hasonló gyógyító hatása van, mint a mekkai al-Haram mecsetben lévő Zamzam kút vizének.

A mecset bejárata csodálatos, bent mindent szőnyeg borít, imaidőn kívül be is lehet menni, de ne felejtsük el, hogy a vallási előírásnak megfelelő öltözetet viseljünk.

A barlangot a Mevlid-i Halıl mecset udvarán keresztül lehet megközelíteni, a bal oldalán van a bejárat. A kicsi, diszkrét bejárat nem árulkodik arról, hogy az iszlámban milyen nagy tisztelet övezi Ábrahám személyét.

A férfiak és a nők külön ajtón mehetnek be a barlangba.

Az ajtón belépve egy kisebb helyiségbe jutunk, ahol különböző tárgyak és régi könyvek vannak kiállítva.

A következő helyiség bejárata eléggé alacsony, vigyázzunk, nehogy beverjük a fejünket. Most érkeztünk meg a barlang szívébe, ahol egy üvegfal mögött láthatjuk azt a mélyedést, ahol feltehetőleg Ábrahám a világra jött. Itt található a korábban már említett forrás, amelyből bárki ihat egy pohárral, ha megszomjazik.

Forrás: Turkish Travel Blog, Türkiye Kültür Portalı, T.C. Kültür ve Turizm Bakanlıǧı

Kollár Kata – Türkinfo