A türkök nyomában: egy 6. századi érme átírhatja a korai török történelmet

Az Üzbegisztánban talált érme nem csupán az egyik legrégebbi „türk” feliratot rejti – a korai török állam és társadalom komplexitásáról is új képet rajzol fel.

Egy apró aranypénz a föld alatt, s egy óriási lépés a történelem újraértelmezésében. A Taskent közelében talált 6. századi érme – a „türk” név legrégebbi ismert írásos említése – új fényt vet a Nyugati Göktürk Kaganátus gazdaságára, társadalmára és identitására. A kutatást Gajbulla Babajarov üzbég régész vezette.
A nyugati göktürkök árnyékában

A felfedezés hátterében a 6. századi Nyugati Göktürk Kaganátus áll, amely a keletivel együtt a Közép-Ázsiában formálódó első török államalakulatok egyike volt. Fénykorában a mai Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kína nyugati területein terjeszkedett, stratégiai jelentőséggel bírva a Selyemút mentén.

A birodalom központi figurája Isztemi kagán volt, akinek leszármazottai uralhatták a most feltárt Fergana térséget – egy termékeny és sűrűn lakott, három ország (Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán) határvidékén elterülő régiót. A frissen előkerült pénzérme erre az időszakra, 580 és 610 közé datálható.
Egy érme, amely megelőzi az orhoni feliratokat

A lelet jelentőségét az adja, hogy az érmén a „twrk x’γ’n” szöveg olvasható, szogd írással, amelyet „türk kagánként” értelmeznek. Ez a felirat legalább másfél évszázaddal korábbi, mint a korábban legősibbnek tartott, mongóliai Orhon-völgyből származó 8. századi sztélék.

Gajbulla Babajarov szerint ezzel az érme a „türk” név dokumentált történetét 150 évvel tolja vissza. Az éremverés technikája, súlya, ikonográfiája és fémösszetétele is mind a Nyugati Göktürk Kaganátus idejére jellemző jegyeket hordozza.

Folytatás

Forrás: magyarnemzet.hu