
A török tea – çay, ahogy helyben mondják – nem pusztán ital. Vöröses árnyalata, tulipánformájú pohara és a hozzá tartozó mozdulatok olyan jelentésrétegeket hordoznak, amelyek túlmutatnak a koffeintartalmon. A török teázás nem a magányos pillanatok kísérője, hanem társas aktus: mindennapi rituálé, amely közösséget formál, és teret ad a gondolatoknak.
Törökországban egy csésze tea átnyújtása mély kulturális jelentéssel bír, a vendégszeretet, a figyelem és a közös jelenlét ígérete, legyen szó barátságról, üzletről vagy puszta udvariasságról.
Hogyan lett nemzeti ital?
A tea viszonylag későn, a 20. század elején vált igazán elterjedtté Törökországban. A kávéimport drágulása, valamint Atatürk gazdaságélénkítő politikája – amely a hazai tea fogyasztását is ösztönözte – mind hozzájárultak ahhoz, hogy a török társadalomban mára a tea lett az első számú ital. Törökország ma a világ egyik legnagyobb teafogyasztó nemzete.
A çayhane – a közösség színpada
Törökország-szerte szinte minden sarkon találni çayhane-t – teaházat –, ahol a kis üvegcsészék halk csörrenése keveredik a beszélgetések morajával és a sakkfigurák koppanásaival. Ezek az intézmények – különösen a férfiak által látogatott teaházak – évszázadok óta a közélet fontos terepei. Nem hivatalos fórumok, ahol szóba kerül a politika, a foci, az üzlet és az időjárás, de legfőképp az élet.
A tea elkészítése: forma és figyelem
A török teáskanna, a çaydanlık, egy jellegzetes, egymásra helyezett két részből álló edény, amelynek alsó részében vizet forralnak, míg a felső részében sűrű teafőzet készül. A forrásban lévő vizet a felső kannába öntik a tealevelekre, így alakul ki az erőteljes aromájú fekete tea.
A kész çay valójában ennek az erős főzetnek és az alul maradt forró víznek az arányos keveréke, ki hogyan szereti: világosabban vagy erősebben. A teát a jól ismert, kecsesen szűkülő, fül nélküli üvegcsészében kínálják, rendszerint cukorral, de sohasem tejjel.
A csésze formája nem véletlen: egyszerre esztétikus és praktikus, kézbe simul, kiemeli a tea színét, és épp annyi teát tartalmaz, amennyi mellett beszélgetni lehet, de elkalandozni nem. A meleg üveg a tenyérben, a tea borostyános ragyogása az átlátszó falon át mind hozzátartoznak a török teázás rituáléjához.
Forrás: azuzlet.hu