A török ellenzék nem olyan, mint a magyar, és pont ezért van esélye megverni Erdoğant


  • A magyar politikát is kutató Edgar Şar török politikai elemzővel beszéltünk Isztambulban a tavaly áprilisi magyar és a most vasárnapi török választások hasonlóságairól és különbségeiről.
  • Az alapfelállás elég hasonló: Törökországban a modern-urbánus réteg áll szemben a tradicionalista-konzervatív szavazókkal, de itt bekavarnak a lakosság 15-20 százalékát kiadó kurdok is.
  • Şar szerint a török ellenzék elkerülte a magyarok tavalyi hibáit, és pont ezért van sokkal nagyobb esélye vasárnap megverni Recep Tayyip Erdoğant.

„Ott voltam tavaly április harmadikán, a magyar választások estéjén az ellenzék eredményváróján. A tévékben a YouTube-ról ment a Partizán élője. Megkérdeztem az ott állókat, hogy Magyarországon nincsen egyetlen ellenzéki tévécsatorna sem, amit ki tudnának vetíteni? Mondták, hogy nincs. Gondoltam, hogy akkor egyáltalán nem véletlen, ha Orbán nyer a végén” – kezdte beszélgetésünket a magyar parlamenti, illetve a török elnök- és parlamenti választások párhuzamairól Edgar Şar török politikai elemző. Az İstanbul Political Research Institute kutatóintézet társalapítója szerint a fenti példa is mutatja, hogy Törökországban azért más a helyzet, mert ott négy, az ellenzéket támogató vagy kifejezetten kormánykritikus országos tévécsatorna is van.

Edgar Şar – Fotó: Bődey János / Telex

Şar néhány hónappal ezelőttig Németországban dolgozott, ahol az autokráciába hajló rezsimek (különösen a török és a magyar) ellenzéki választási stratégiáját kutatta. A vasárnapi választások előtt számos nyugati újság megkereste, de egyedül a Telexnek adott interjút. A meglátásait pontokba szedve mutatjuk be.

1. Erdoğan soha nem volt olyan erős, mint Orbán

Şar legfontosabb gondolataként azt emelte ki, hogy szerinte Recep Tayyip Erdoğan török elnök helyzete idén sokkal rosszabb, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnöké volt tavaly. Néhány évvel ezelőtt még azt mondta volna, hogy ez fordítva van, hiszen Törökországban több ezer politikai foglyot tartanak börtönben, Magyarországra viszont vonatkoznak az EU szabályai.

Ma már viszont máshogy látja. Szerinte az, hogy Törökországban a hatalom megtartásához embereket kell börtönbe zárni, valójában a gyengeség jele, Orbánnak ilyenre nem is lenne szüksége. Szerinte „ha Orbán reggel felkel, hogy álmodott valamit, estére beleírathatja az alkotmányba”, Törökországban viszont az alkotmányt népszavazással kell módosítani. Ezt Erdoğan kétszer is megtette, de mindkétszer elég szoros volt az eredmény, és komoly kampányt kellett folytatnia, mivel soha nem volt olyan parlamenti többsége, mint Orbánnak van 2010 óta.

2. Hasonló a társadalmi szerkezet, de ott vannak a kurdok

Magyarországhoz hasonlóan a politikát Törökországban is a városi-modern-szekuláris és vidéki-tradicionális-konzervatív ellentét határozza meg leginkább. Van viszont egy nagy különbség, ez pedig a kurd etnikai kisebbség jelenléte, akik a lakosság 15-20 százalékát teszik ki, és az ország délkeleti részében többséget alkotnak.

A 2010-es évek elejéig nagyon sok kurd Erdoğant támogatta, mert az ő politikája jobb választásnak tűnt, mint a nacionalista török pártok ajánlata. Azóta azonban fordult a kocka, Erdoğan ultranacionalista és kifejezetten kurdokkal szembeni politikába kezdett, ami miatt a kurdok többsége ellene fordult. A kurdok legnagyobb pártja pedig most először nyíltan az ellenzék elnökjelöltjét támogatja. Egy ekkora kisebbség szava pedig döntő lehet a választásokon.

További részletek>>>