A nagy túlélő – Karakas pasa tornyának története

Nemrég adták át a budai Várban a felújított Karakas pasa tornyát és a hozzá kapcsolódó kertet. A sajtómegnyitón mi is jelen voltunk, így elsők között léphettünk be a bástya belsejébe s az ott berendezett hangulatos kávézóba, és megtekintettük a környezetét is. Az épület újjászületése alkalmából cikkünkben felidézzük a középkorra visszanyúló történetét, de utánajártunk annak is, ki volt Karakas pasa, meddig élt Budán, és miért épp az ő nevét viseli ez az építmény.

Miután a törökök 1541-ben elfoglalták Budát, és hosszú időre megszállták az összeomlott Magyar Királyság mintegy harmadát, az Oszmán Birodalom sajátos közigazgatási egységeit, úgynevezett vilajeteket hoztak létre az ország területén. A vilajetek vezetői a pasák voltak, ami a törököknél egyszerre jelentett katonai és polgári kormányzói rangot. A Budai vilajet (régiesen Budai Pasaság) 1541 és 1686 között állt fenn, ezalatt közel száz pasa igazgatta területét (a hódoltságban kialakított többi vilajet – mint az Egri, a Kanizsai vagy a Temesvári – is a Budai alárendeltségébe tartozott).

A XVII. századi pasákról kevés információ maradt fenn az utókor számára. Az 1841-ben kiadott, Gévay Antal levéltáros nevével fémjelzett A budai pasák című kiadvány foglalkozott elsők között magyar nyelven a vilajet vezetőivel. A budai torony névadóját, Karakas Mehmedet (egyes forrásokban Karakás Muhammed) a 46. budai pasaként említi, aki 1618. május 6. és 1621 február közepe között töltötte be a tisztséget (nem sokkal később hunyt el a lengyelek ellen vívott chocimi csatában 1621. szeptember 15-én).

Valójában ő már korábban is állt Buda élén, ha csak néhány hétre, közvetlenül Terjaki Haszán 41. pasa 1614. januári halála után és Szefer 42. pasa 1614. februári megválasztása előtt. További érdekesség, hogy e két nem túl távoli év (vagyis 1614 és 1618) között Karakas nem Budán tartózkodott, hanem a birodalom más területein, például annak keleti végvidékén, ahol Aleppó város élén állt.

Miután Karakas visszatért Budára, és 1618 és 1621 között másodszor pasa lett, ez alatt az idő alatt épült fel az a sarokbástya (a pontos dátum nem ismert), amelyet ma Karakas tornyaként emlegetünk. A bástya alapja középkori eredetű, nem véletlenül, hiszen a török megszállás előtt is ugyanitt húzódott a város egyik védelmi vonala, délen a Buzogánytoronnyal bezárólag, ami még Zsigmond király korában épült (ezen a szakaszon a középkori várfal jelentős része már nem látható, az Ybl–Hauszmann-féle támfal felépítése miatt). Korabeli metszetek is mutatják, hogy a Karakas pasa tornyának helyén korábban is kellett állnia egy, a Buzogánytoronyhoz hasonló építménynek.

Folytatás

Forrás: pestbuda.hu