„A Kelettel és Nyugattal is jó viszonyban lévő iszlám ország török modellje nem sikerült” – Tarik Demirkan elemzése a Mandineren

Május közepén parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban. Megvan Erdogan kihívója, de lehetséges-e a kormányváltás? Mi volt a rendszer erőssége, és miért gyengült meg mára? A Türkinfo főszerkesztőjét kérdeztük a Világrend című műsorunkban.

Írta: Maráczi Tamás

„Törökországban nem ugyanazt jelenti kormányon és hatalmon lenni” – bocsátotta előre a Türkinfo főszerkesztője, elmagyarázva azt, hogy a Kemal Atatürk által az Oszmán Birodalom romjain alapított török köztársaságbana háttérben mindig ott volt a hadsereg, amely beavatkozott, ha a civil kormány átlépte a rendszer vörös vonalát.

A török hadsereg az atatürki hagyományok védnöke volt, az alkotmány szerint nem avatkozhatott volna bele a politikai életbe, mégis létjogosultságot nyert ez a gyakorlatban.

Recep Tayyip Erdogan lépésről-lépésre leépítette az atatürki köztársasági hagyományokat, 2015-re sikerült semlegesítenie, majd becsatolnia a hadsereget a civil hatalom védelmi szervezetének – mondta Tarik Demirkan, aki szerint a sokat emlegetett gülenista mozgalom a rendszernek ebben és az atatürki kötődésekkel bíró káderek kiszorításában hasznos partnere volt, hiszen az államszervezetben mindenhol voltak az emberei, később azonban Erdogan az ő kiszorításukat is elkezdte. „A gülenisták próbálták átvenni a hatalmat a hadseregen belüli befolyásukkal, de a puccs sikertelen volt” – tette hozzá a szakértő.

Miért rendült meg a szilárdnak tűnő rendszer?

Az atatürki hagyományok felszámolása után Erdogan kormány-, majd államfőként megszilárdította rendszerét,

a 2017-es referendum eredményeképpen bevezették az elnöki rendszert.

Két hónap múlva, május 14-én parlamenti és elnökválasztást rendeznek Törökországban, és az előrejelzések az ellenzék győzelmét valószínűsítik. Ennek konkrét okait a Világrend adásának vendége több tényezőben látja: a társadalmi támogatottság vesztése a gazdasági kormányzás elégtelenségének, a februári földrengés okozta katasztrófahelyzet szervezetlen hatósági kezelésének, a kurd kérdés rendezetlenségének, a török külpolitikai iránytévesztésének és a rendszer autoriter jellegének tudható be.

A török szakértő szerint az Erdogan-kormányzat gazdasági kilátásai rendkívül rosszak jelen pillanatban,rekord magas az infláció, a kormánynak látványosan nincsen stratégiája a gazdasági bajok kezelésére.  

Sokat rontott a kormány megítélésén a februári földrengés utáni hatósági fellépés, illetve annak hiánya, ugyanis „az első két napban nem történt intézkedés”: ilyen helyzetekben a hadsereg egységeit is bevetik, az ankarai kormány azonban ennek egy ideig útját állta, mert ő akart kompetens szereplőnek tűnni a lakosság szemében a mentésben – magyarázta Tarik Demirkan.

A Türkinfo főszerkesztője szerint a kormánypárt oldalán hiányzanak a kurd voksok is, ugyanis bár Erdogan megpróbálta, a kurd kérdés nem oldódott meg Törökországban. „A kurdok pártja a harmadik legerősebb országos politikai erő, a kurd kérdés megoldatlansága miatt jelenleg az ellenzéket támogatják” – tette hozzá.

A török kormány az elmúlt években nem tudott felmutatni külpolitikai sikereket sem,„Törökország néhány évvel ezelőtt lehetett volna regionális hatalom,

és egyesíthetett volna bizonyos erőket bizonyos stratégiai program körül”, de mára elszigetelődött – vélekedett Tarik Demirkan, aki szerint gazdasági érdekei szerint változtatgatott külpolitikai stratégiája miatt Törökország elveszítette a kapcsolatot az iszlám világgal, számos szövetségi rendszer nélküle alakul, és a nyugati védelmi szövetségben, a NATO-ban is konfliktusai vannak.

Ankara az oroszoktól légvédelmi rakétákat vett, amiatt viszont megromlott a kapcsolata a NATO-n belüli szövetségessel, Amerikával – Törökország részt vett az F-35-ös gépek gyártásában, mégsem kap belőlük.A svédek NATO-csatlakozásának ratifikálása azonban hatalmas adu Erdogan kezében,

Demirkan szerint ezért cserébe F-35-ötösöket fog kérni a Nyugattól.

„Erdogan politikája az volt, hogy Törökországot keletre vezetni, tehát olyan modellt létrehozni, amely nyugati szövetségesei mellett keletre nyit, egy olyan iszlám országként példát mutat, amely a Kelettel, az iszlámmal is jól van, viszont a nyugati szövetségesekkel is rendes viszonnyal bír. Ez volt az álom, nem sikerült” – mondta a Türkinfo vezetője.

A török szakértő úgy vélte, Erdogannak több cikluson átívelő kormányzása alatt lehetősége volt egy megreformált és a nyugati hagyományokhoz alkalmazkodó rendszer létrehozására, a társadalmi béke megteremtésére, de ez nem sikerült.

Mi jöhet a választások után?

A választások előtti felmérések azt jelzik, hogy a társadalom többségejogbiztonságot, stabil intézményrendszert és független igazságszolgáltatást szeretne

Törökországban.

Az ellenzéki győzelem azt jelentheti, hogy a parlament jogköreinek növelésével létrejöhet egy átmenet az elnöki rendszerből a parlamenti demokrácia irányába, egy új, demokratikus rendszer alapjait lehetne lerakni a következő kormányzati ciklusban – zárta szavait a Törökország-szakértő.

Az adás vendége Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője volt.