Török népmese : A juhász, aki Aliként jött és lányként távozott

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy család sok gyerekkel.
Három közülük lány volt, a többi pedig mind fiú. A fiúk már
kisgyerekkorukban elkezdtek dolgozni és sokan közülük keményen dolgoztak
évekig, de a lányok semmit sem csináltak. Egy idő után ez a helyzet
kezdett nagyon nem tetszeni az apjuknak és így szólt hozzuk :

– Fiútestvéreitek évek óta keményen dolgoznak, ti meg nem

csináltok semmit, az evésen és az alváson kívül, kezd elegem lenni

ebből.

– Apám, én dolgozni fogok! – mondta az idősebbik lány és elindult munkát keresni.

Ahogy távolodott a várostól, elért egy hídhoz, ahol az egyik

fiútestvére várta rá, hogy megijessze. A tréfa annyira jól sikerült,

hogy a lány ijedtében hazáig szaladt. Ekkor a középső lány is elindult,

hogy munkát találjon, de ugyanez történt vele is.Amint elért a hídhoz, a

fiú megijesztette és hazáig futott. A legkisebb lány is úgy döntött,

hogy szerencsét próbál. Hiába figyelmeztették a testvérei, ő akkoris

elindult. Juhásznak öltözött, hogy fiúnak látszodjon és elhatározta,

hogy ha valaki kérdezi, akkor az ő neve Ali. Átsétált a hídon minden

nehézség nélkül és még egy szürke kutya is csatlakozott hozzá.

Egyszercsak elért egy faluba, ahol beállt juhásznak egy aga

szolgálatába. Teltek múltak a napok, hetek, hónapok és az aga fia

elkezdett gyanakodni, hogy az Ali nevű pásztoruk valójában leány, csak

férfinak adja ki magát. Onnan lett gyanús, hogy észrevette, a juhász

fülcimpájában lyuk volt, mintha azelőtt fülbevalót viselt volna,

márpedig egy fülbevalós pásztort sem látott még életében, de még ekkor

sem volt teljesen biztos abban, hogy a pásztor fiú vagy lány. Ezért

elment az anyjához és tanácsot kért :

– Anyám, szerintem a pásztor egy leány, hogyan tudnék megbizonyosodni erről?

Ezt a fiút amúgy Alinak hívták, az emberek Borazan Ali néven szólították. Az anyja így felelt :

– Vidd el a pásztorokat fát vágni az erdőre, hogyha jól

csinálja, akkor fiú. Hogyha ügyetlenkedik és kevés fát sikerül vágnia,

akkor a pásztorunk egy lány.

Amíg ez a beszélgetés zajlott, a kis szürke kutya az ajtó előtt

sütkérezett a napon és mindent hallott. Odament gazdájához, aki

ugyancsak Alinak hívta magát és elmesélte neki a hallottakat.

– Elvisznek fát vágni, légy nagyon figyelmes hogyan

csinálod, fogadd meg a tanácsomat és mindent úgy tégy ahogy én mondom.

Odaállok a fa jobb oldalára, majd a bal oldalára és hirtelen

visszatérek a jobb oldalára, te meg elkiáltod, hogy „Alas”‘, ezután a

fejsze magától fogja vágni a fát.

Amikor kimentek az erdőre fát vágni, a pásztor mindent pontosan úgy

tett, ahogy a kutya mondta és ennek eredményeként rengeteg fát sikerült

nap végére kivágni. Ekkor a fiú és az anyja kezdték elhinni, hogy a

pásztor mégiscsak fiú, de nem voltak egészen biztosak benne, ezért

eldöntötték, hogy ismét próbára teszik. Eldöntötték, hogy elviszik a

piacra és hogyha csak korallokat és gyöngyöket választ magának, akkor

lány. Viszont ha kést, puskát vagy pisztolyt nézeget, akkor fiú. Ezt a

beszélgetést is hallotta a kutya és mindent elmondott a gazdájának és

azt tanácsolta neki, hogy csak kést, puskát vagy pisztolyt vásároljon,

hogyha elviszik a piacra.

Elmentek a a piacra és Ali mindent úgy cselekedett, ahogy a kutya

tanácsolta. Ez azonban egyáltalán nem bizonyította, hogy ő lány vagy

fiú, ezért a fiú egy újabb próbát eszelt ki. Így szólt az anyjához :

– Hadd vigyem el a juhászt egy közfürdőbe, ezúttal sikerül megbizonyosodnom.

A kutya ezt is kihallgatta és mindent elmondott a gazdájának :

– Amíg kint leszünk a mezőn a juhokkal, utánad jönnek, hogy

elvigyenek egy közfürdőbe, látni akarják, hogy fiú vagy-e igazából.

Amikor elindultok én beszaladok a juhok közé, megijsztem őket, te pedig a

a fürdő ajtajából elkiáltod magad, hogy egy bestia szabadult be a juhok

közé és visszaszaladsz. Így majd nem kell bemenned a fürdőbe.

Másnap megmondták a juhásznak, hogy elviszik egy fürdőbe. Amikor

annak ajtajában voltak már, Ali úgy cselekedett, ahogy a kutyája

meghagyta neki és ezzel meghiúsult a a fiú terve.

Teltek a napok, hetek, hónapok és lejárt a juhász szolgálata az

agánál és készült hazamenni. Borazan Ali, a fiú, nagyon elszomorodott

emiatt. Nem volt képes kideríteni, hogy a juhász fiú vagy lány és most

készül elmenni. Elmenetele napján a juhász Ali egy levelet írt Borazan

Alinak, az aga fiának, amiben ez állt :

Nyáron jöttem ide,

Ősszel távozom,

Aliként álltam szolgálatba,

Lányként távozom haza.

A levelet Borazan Ali párnája alá tette és elindult hazafelé. Amikor a

fiú felébredt és megtalálta a levelet, annyira bánatos lett, hogy nem

tudta mihez kezdjen. Attól félt, hogy talán sosem fogja viszontlátni a

lányt. Pár percig gondolkodott, majd úgy döntött, hogy a nyomába ered és

megtalálja. Felcsomagolt útravalóból és elindult a keresésre, mindenhol

kérdezősködött, hogy láttak-e egy pásztor elmenni, egy kis szürke

kutyával, de mindenki nemmel válaszolt. Azonban az egyik faluban látták

őt és egy öreg így válaszolt :

– Láttam, persze hogy láttam. Idejött és aztán el is ment, nem maradt sokat.

Borazan Ali folytatta útját és egy idő után elért a lány falujába és

megtalálta annak szülőházát is. Éjszaka beosont a házba és mindenhova

erős álomport szórt, ettől a család mély álmot aludt hosszú órákon

keresztül. Ezidő alatt, Borazan Ali ölébe vette a lányt és visszavitte

az otthonába, az aga házába, amikor odaért, a lány még aludt. Amikor

végre kinyitotta a szemeit, így szólt :

– Anyám, Anyám! Ez a kakas pontosan úgy kukorékol, mint Borazan Ali kakasa!

Borazan Ali az ágy mellett ülve figyelte a lányt és amikor az teljesen magához tért, akkor megpillantotta ő is a fiút :

– Nem lehetek a feleséged, mi nem élhetünk együtt boldogan.

Borazan Ali nagyon csalódott volt a hallottaktól, de nem tántorított

szándéka mellől, feleségül akarta magának a lányt. Ezért elment egy

boszorkányhoz, hogy a segítségét kérje. Egy este a lány, akinek neve

Ali, a boszorkány és Borazan Ali a tűz mellett üldögéltek. A boszorkány

egy fazék tejet helyezett a tűzre és amint az kifutott, elkiáltotta

magát :

– Hejj menyasszony! Vak menyasszony, kifutott a tej, hát nem látod?

Amint ezt meghallotta a lány, aki még hozzá sem szólt addig Borazan

Alihoz, mondott neki valamit. Ezután összeházasodtak és boldogan éltek,

míg meg nem haltak!