Naszreddin Hodzsa, a híres török tréfamester

Naszreddin (törökül: Nasreddin Hoca) egy szúfi hodzsa (azaz tanító) volt a 13. században, a szeldzsukok uralkodása idején.

Máris pontosítom a címben megjelölt “török” jelzőt, hiszen itt nagyon is töröknek tartják, de sok más közel-keleti és közép-ázsiai nép (pl. afgánok, irániak, üzbégek) vallja magáénak a Naszreddin történeteket. Nevét a különböző nyelveken különféleképpen írják, és általában kapcsolódik hozzá a hodzsa (tanító, mester; tiszteletre méltó férfi, aki járt Mekkában) megszólítás. Mivel több nép sajátjának érzi, születésének helyéről is vitatkoznak.

Naszreddin történetei humorosak, és általában valamilyen bölcseletet, erkölcsi példázatot fogalmaznak meg, gyakran nagyon ellentmondásos, sokszor abszurd formában. Generációkon keresztül szájról szájra terjedtek történetei, melyek beépültek a török folklórba. Nem létezik olyan ember, aki ne hallott volna róla és ne tudna kapásból számos Naszreddin-mesét elmondani. Bár az anekdoták falusi környezetben játszódnak, moráljuk mégis időtlen. Sok helyütt a napi életbe is beépültek a történetek, több ezer található belőlük, az élet szinte minden szituációját lefedve.

A Naszreddin-meséket az egész Közel-Keleten, Ázsia és Európa számos országában jól ismerik. Ha felületesen szemléljük őket, akkor egyszerű humoros történeteket, vicceket látunk, melyekkel az emberek teaházakban, kávézókban és kerti partikon szórakoztatják egymást. A humor azonban csak egy réteget képez, alatta találjuk a történet morálját, ez alatt pedig a miszticizmus egy még mélyebb rétegét fedezhetjük fel.

Naszreddin Hodzsa szobra Sivrihisarban (Eskişehir tartomány)

Néhány Naszreddin-mese érdekességképpen:

“Azt kérdezik egyszer a hodzsától, hogy a napnak vehetni-e több hasznát, avagy a holdnak-e? Azt feleli a bölcs hodzsa: – Nappal kél fel a nap és így nem veszi az éjjelnek hasznát. A hold éjszaka kél fel és világossá teszi a mindenséget. Így hát a holdnak veszik több hasznát.”

“Panaszkodik egy ember a hodzsának, hogy sose lát napot a háza. – Hát a meződ lát-e napot? – kérdi tőle a hodzsa. – Persze hogy lát, – feleli az ember. – Akkor vitesd a mezőre a házad. – feleli a hodzsa.”

“A mecsetbe várták a hodzsát, hogy elimádkozza az aznapi imádságokat. Jó kedvükben voltak a hívők és meg akarták tréfálni a hodzsát. – Ha majd beteszi ide a lábát és üdvözöl bennünket, ne köszönjünk neki vissza, – volt a közös megállapodásuk. – Vajon mit szól majd a hodzsa? Rövidesen meg is jön a hodzsa és amint köszönti a hívőit, senki se köszön neki vissza. Szétnéz közöttük és mintha nem is látná őket, így szól maga-magának: – Úgy látszik, hogy senki se jött ma a templomba, egymagamra maradtam, – szólt és magukra hagyta őket.”

“Amikor a szomszéd gyerekek meglátták, hogy Hodzsa a szamarán a szőlőhegyről közeledik, a szamár hátán két szőlővel teli kosárral, azonnal körbevették és kostolót kértek tőle. Hodzsa kiemelt egy fürt szőlőt, lecsipkedte róla a szemeket és minden gyereknek adott egy szőlőszemet. „Olyan sok szőlőd van, de alig adsz belőle” – méltatlankodtak a gyerekek. „Semmi különbség ha egy teli kosár szőlőd van, vagy csak egy szemed, mert az íze ugyanaz.” – válaszolta Hodzsa.”

“Fürdőbe ment egyszer a hodzsa, de alig hogy ügyet vetettek rá. Törölközőt piszkosat adnak neki, fürdőruhát meg rongyosat. Nem szól a hodzsa egy szót se, hanem amint kilép a fürdőből, öt darab ezüstöt tesz rá a tükör lapjára. Így szokás a fürdőben fizetni. Ennyi sok pénzt még a gazdagok is alig hogy adnak. Csodálkoznak is a fürdőszolgák, de nagyon. Egy hét múlva megint eljön a hodzsa. Meg is becsülik ezúttal, alig találják a helyét. A hodzsa megint nem szól semmit, hanem amint kilép a fürdőből, egy rézpénzt tesz a tükörre. Csodálkoznak a kiszolgálók és szóba hozzák a rézpénzt, a semmi borravalót. Azt felelte nekik a hodzsa: – A mai rézpénz a múlt heti fürdőért jár, a múltkori öt ezüst pedig a mai fürdőzésért.”

Naszreddin Hodzsa tipikus ábrázolása, ahogy háttal ül a szamáron

Magyar fordításban is létezik több kötet a Naszreddin történetekről, néhány példa:

Kúnos Ignác: A török hodzsa tréfái (ez a könyv online is elolvasható ITT, sok-sok humoros történettel)
Rakovszky József: Naszreddin Hodzsa meséi
Kürti Kovács Sándor: Történetek Naszreddin Hodzsáról

(Forrás: Wikipédia, Kúnos Ignác: A török hodzsa tréfái)

TéDé