2016-ban Törökország UNESCO Világörökségi Várományosi Listájára összesen 10 kulturális és természeti örökség került fel.
Cikksorozatunkban ezeket a helyeket mutatjuk be olvasóinknak az ország nyugati felétől kelet felé haladva. Ma Isztambul és Eskişehir következik a listán.
Nuruosmaniye központ (Isztambul)
A központ építése 1749-ben kezdődött, I. Mahmud uralkodása idején. 1755-ben fejezték be, ekkor már III. Oszmán uralkodott. Az épületegyüttes részei: mecset, iskola, népkonyha, türbe, könyvtár, szökőkút, pihenőhely és raktárak.
A mecsetet hatalmas kupola fedi, mely az egyik a legnagyobb oszmán kori kupola. Építését 1749 januárjában kezdték és 1755 decemberére lett kész. A mecset belsejét díszítő gyönyörű kalligráfiákat Bursalı Ali efendi, Mehmed Rasim, Seyyid Abdülhalim és Fahrettin Yahya készítették, és a Korán 48 szúráját idézik. Ehhez a mecsethez is két minaret tartozik.
A türbét III. Oszmán szultán anyjának emelték, olasz barokk stílusban épült.
A népkonyha a mecsettől délnyugatra helyezkedik el, míg az iskola keletre. Az iskolához tartozik még egy kisebb udvar, egy konyha és étkező is, ezeket ma Korán-iskolaként használják.
A könyvtár négyoszlopos épületét két félkupola zárja le.
Sivrihisar nagymecset (Eskişehir)
Az Eskişehir tartományban található mecset 1231–32 között épült Lesker Emir Celaleddin Ali vezetésével. 1275-ben és 1440-ben is végeztek helyreállítási munkálatokat. A fából készült anatóliai mecsetek közé tartozik. Mind a teteje, mind az oszlopai fából vannak, míg a falakhoz faragott köveket használtak fel. A mecsetnek négy bejárata van, a tetőt 67 fapillér tartja. A pillérek felső részét különleges technikával díszítették. 6 kelet-nyugat irányú templomhajója van, melyek közül a középső kettő nagyobb, mint a többi. Ez az építészeti forma a nomád török törzsek sátraira emlékeztet. A nagymecset faragott szószékéről is híres. Diófából készült, geometriai és növényminták díszítik.
Kollár Kata – Türkinfo