10 ezer muszlim él Budapesten, nem akarnak téríteni

Az ott a sarokban a szószék, arabul minbár. Könnyű megjegyezni, olyan mint a minibár

– mondja a derékig érő hajú raszta muszlim lány/nő/anya/irodalmár, katolikus nagykátai származék, és már töltik is ki nekünk a forró teát a Bartók Béla úti mecsetben a datolya mellé, azt eszegetjük, amíg a böjti szabályokba kapunk bevezetést. Ez itt a Köztünk élő muszlimok városi séta, a sztereotípiákat pedig már a megjelenésével is hatékonyan összezavaró sétavezető Dr. Kármán Marianna afrikanista, aki ránézésre a teljes ellentéte annak, amilyennek a muszlimokat el szoktuk képzelni.

Azt szoktam mondani, én egy kijavított keresztény vagyok, mint az iPhone 5S az iPhone 5 után. Nekem az iszlám ilyen a kereszténységhez képest. De mindenki abban a vallásban találja meg önmagát, amiben, a lényeg, hogy valamiben megtalálja a megnyugvást.

Ez a szöveg kicsit mintha egy nyugatias színtérre lenne szabva, ahol a vallás magánügy, az érdeklődők jelentős része leginkább spirituális kereső, aki egyéni ízlése alapján váltogatja vagy barkácsolja össze a személyes hitét a buddhizmustól az ezotérián át a misztériumvallásokig – és az iszlám is egy a lehetséges opciók és legókockák között. Itt érezhetően az az egyik hangsúly, hogy az iszlám egyáltalán nem olyan merev, mint amilyennek nálunk képzelni szokás.

Sok a könnyítés, Isten nem kér olyat az embertől, amit nem lehet teljesíteni

– hangzik el, és azt is megtudjuk, hogy egyáltalán nem mindenki olyan buzgó a vallásgyakorlatban náluk sem: jócskán vannak, akiket nem nagyon látni a mecset környékén, vagy akik nem tartják az előírások szerint a napi ötszöri imát. Utóbbira Budapesten a müezzin éneke helyett a kis mecset falán lévő digitális kijelző figyelmeztet.

Ez itt az aprócska Bartók Béla úti lakásmecset, abban a házban, ahol hajdanán „az angol beteg”, a sivatagi kalandor Afrika-kutató Almásy gróf családja is lakott. Ide most, mint a hivatalos oldal útbaigazít, „a beugróban lévő pékség előtt kell elmenni”, fel a Gellért-hegyi lépcsőn, a Jótékonysági Béke Alapítvány felirat mellett.

Az Iszlám annyit tesz, megbékélés, a szalám béke, a muszlim pedig a személy, aki megbékélt – kapunk arab gyöknyelvi ismeretterjesztéssel egybekötött választ arra, hogy mi a megfelelő szó a vallásra és a hívőre. És a mohamedán nem ugyanaz? – hangzik el a kérdés. „Mohamed az iszlám szerint próféta volt, mint Ábrahám és Jézus is, de nem Mohamed-hívő vagy Jézus-hívő vagyok, hanem Istenben hiszek” – halljuk a közös gyökereket hangsúlyozó választ. Mivel ugyanarról az Istenről van szó, itt következetesen nem Allahot, hanem Istent mondanak.

A Sétaműhely és a Magyarországi Muszlimok Egyházának közös városi sétája többek között a terrorizmusparával csúcsra járatott gyanakvást is próbálja oldani: információkkal, és azzal, hogy bepillantást enged a budapesti muszlim élet színtereibe. A helyszín Újbuda, ahol sétálósan közel van két mecset és más, nem echte vallási, de azért muszlim civilizációhoz kötődő helyszín – rögtön egy libanoni cédrus csemeténél indítunk Csontváry egykori műteremlakása elől.

Folytatás >>>

Forrás: index.hu