Törökország világörökségei – Xanthos-Letoon

Az UNESCO világörökségi listájára kerülés éve: 1988.

Listán elfoglalt helye: 484.

Elhelyezkedése: Földközi-tengeri régió, Antalya/Muğla

Kategória: kulturális örökség

Forrás: UNESCO

Xanthos és Letoon a földközi-tengeri régióban található, Fethiye és Kaş között, 46 kilométerre Fethiyétől. A régészeti lelőhely, mely 1988-ban került fel az UNESCO Világörökségi Listájára, az Antalya és Muǧla tartományokat elválasztó Eşen folyó partján fekszik, a mai neve Kınık.

Xanthost a 19. században a brit felfedező, Charles Fellows tárta fel, leleteinek nagy részét a British Múzeumban őrzik.

Letoon nyolc évszázadon keresztül volt Létó, Artemisz és Apollón tiszteletének szent helye. A három templomot 1962 és 1965 között tárták fel Henri Metzger francia régész vezetésével.

Xanthos Kr. e. 3000 táján Lükia fővárosa és egyben adminisztrációs központja is volt, míg Letoon az ókori világ egyik legfontosabb vallási helyszíne.

Xanthosban élt Szarpédon lükiai király, aki a trójai háború idején Hektór trójai herceget arra ösztönözte, hogy verseket írjon neki.

A xanthosziak igen büszke nép hírében álltak, képesek voltak felgyújtani a várost és öngyilkosságot elkövetni, semhogy hódítók (perzsák, rómaiak) fogságába essenek.

A feltárt leletek jó részét Charles Fellows fegyverszállító hajókon Angliába vitette, így némely műemléknek ma csak a másolata látható a helyszínen, ilyen például a Hárpia-síremlék. Az oszlopos szarkofág a Kr. e. 4. századból származik. A szarkofág két sírból áll, egy hagyományos lükiai szarkofág található egy, a szokásosnál alacsonyabb, oszlopos sírkamra tetején. A város egykori színháza valószínűleg a Kr. e. 2. századból származik.

A letooni szentélyt 1840-ben fedezték fel, mellette egy 36 soros színház, egy bazilika, három templom, egy kör alakú csarnok és egy L-alakú fedett folyosó maradványai is előkerültek.

Egy legenda szerint Létó nimfa Zeusztól született ikreivel, Artemisszel és Apollóval Délosz szigetéről Anatóliába menekült Héra haragja elől. Ahol a szentély áll, ott Létó egy kis tó vizével szerette volna szomját oltani, de ebben a helybéliek megakadályozták, ezért békává változtatta őket.

Az ásatások folyamán feltárt legjelentősebb lelet az időszámításunk előtti 337-ből származó háromnyelvű (ógörög, arámi, lük) letooni kőtábla. Ennek a leletnek rendkívüli jelentősége van a lük nyelv kutatásában. Az eredeti követ Fethiye múzeumában őrzik.

forrás: anatolianscripts.com

Jelentős még a Hadrianus római császár korából származó, a szent forrás felett emelt Nümphaion.

Nümphaion

Forrás: hu.wikipedia.org, timetravelturtle.com, turkishculture.org

Képek forrása: Wikimedia Commons

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here