Törökország világörökségei – Göbekli Tepe

Az UNESCO világörökségi listájára kerülés éve: 2018.

Elhelyezkedése: Délkelet-anatóliai régió, Şanlıurfa

Listán elfoglalt helye: 1572.

Kategória: kulturális örökség

 

Göbekli Tepe a legfontosabb ősi templom a világon.

Törökország gazdag történelmi öröksége számos civilizáció által hátrahagyott építményből és műalkotásból áll, ezek közül a legkülönlegesebb Göbekli Tepe, mely több ezer évvel ezelőtt, az egyiptomi piramisok vagy a Stonehenge építése előtt keletkezhetett.

A Törökország délkeleti részén található egyik legnagyobb város Şanlıurfa, önmaga is ősrégi település. A várostól északra emelkednek a Tigris és Eufrátesz forrásvidékét rejtő és egész Dél-Törökországon áthúzódó hegyek déli domborulatai, amelyek egyik lágyívű részét nevezik a helyiek Göbekli Tepének (Pocakos-hegy). A régészeti helyszín Şanlıurfától 12 kilométerre kelet-északkeletre van.

A Chicagói Egyetem régészei már az 1960-as években helyszíni bejárást végeztek itt, a környéket, és Göbekli Tepét nem tekintették jelentősnek, feltételezésük szerint valószínű, hogy a bizánci időkben katonai telephely lehetett. Szerintük a helyszínen talált törött mészkőtömbök pedig sírkőtöredékek lehetnek.

Klaus Schmidt, a Német Régészeti Intézet (DAI) munkatársa 1994 őszén Törökország délkeleti részét járta, feltárásra váró helyszínt keresve. Elolvasta a chicagói kutatók leírását, és úgy döntött, megnézi Göbekli Tepét. A hegytetőre felérve szinte pillanatok alatt pattintott kőszerszámok rengeteg szilánkjára talált. Rögtön rájött, hogy évezredekkel ezelőtt nagyon sokan tevékenykedhettek a környéken, a mészkőtömbök pedig nem a bizánci, hanem jóval régebbi kor emlékei.

A tényleges régészeti feltárás 1995-ben indult, ekkor jöttek rá a tudósok, hogy az építmény közel 12000 évvel ezelőtt, a Kőkorszak idején épülhetett. Azt, hogy melyik népcsoport építhette, egyelőre még nem sikerült kideríteni.

Klaus Schmidt és a Német Régészeti Intézet munkatársai a sanliurfai városi múzeum támogatásával kezdték meg a feltárást. Már centiméterekkel a talajfelszín alatt mívesen megmunkált kövekre bukkantak, álló oszlopok alkotta kőkört találtak. Schmidt és kollégái fiatal német és török régészek, helyi munkások segédletével egy második kőkör maradványait is feltárták, majd következett a harmadik, és utána még több. A kőoszlopok gigásziak, a legnagyobbak öt és fél méteresek, súlyuk 15 tonna körül van. A rajtuk levő domborművek állatokat ábrázolnak. Feltűnő, hogy más-más stílusban: vannak köztük egészen elnagyoltak, de finoman megmunkáltak is; jelentésük szimbolikus, akár a bizánci művészet alakjainál.

A hegy más részéről pattintott kőszerszámok: újkőkori kések, bárdok és hajítófegyverek tömege került elő. Az építőkövet messziről, a szomszéd völgyekből kellett a helyszínre vonszolni.

Göbekli Tepe kőkörei nagyon egyszerű formatervet követnek: irdatlan oszlopok vagy álló T betűt formázó mészkőtömbök alkotják mindegyiket. Feltűnően laposra faragták a kőpilléreket. Ötöd akkora, mint a szélességük. Jó karnyújtásnyira magasodnak egymástól, kurta kőfal fut körbe közöttük. Minden gyűrű közepén két-két magasabb oszlop áll sekély gödörben.

Schmidt szerint a T alakú oszlopok valószínűleg stilizált emberi lények lehetnek. Faragott karjuk van, kezük ágyékkötővel fedett hasuk felé nyúl. Erre utal az is, hogy mindegyik a kör közepe felé néz, ahol talán közösségi rituális gyűlés vagy tánc zajlott. A kutatási eredményekből azt feltételezik, hogy ezt a rejtélyes építményt vallási célokra építhették, így Göbekli Tepe lehet a világ első vallási központja. Faragásaik zömmel gyilkos teremtményt – mérges skorpiót, támadó vadkant, bősz oroszlánt – ábrázolnak. Az oszlopfigura őrzői vagy totemállatai lehettek ezek a fenevadak.

A Göbekli Tepében folyó régészeti ásatások különössége, hogy településnek nyomát sem lelték. Nincs víz, a legközelebbi patak mintegy öt kilométerre van. Az építőknek – ha itt laktak – fedett szállás kellett volna, de se fal, se tűzhely maradványa nem került elő. Semmi jele, hogy a környéken élelemtermesztést végeztek, vagy földet műveltek volna. Főző-, sőt tűzrakó helyet sem találtak.

Minden jel arra vall, hogy Göbekli Tepe kizárólag kultuszhelyként, szertartási központként működött. Aki idejött, csak a munkáját végezte, lakni nem itt lakott.

Schmidt úgy véli, hogy környékbeli vadászó-gyűjtögetők zarándokoltak Göbekli Tepébe. Másfél száz kilométeres körzetből gyűltek össze időről időre a templomnál. Lehetséges, hogy ajándékkal érkeztek – fizetséget hoztak a papoknak és a kőfaragóknak.

Göbekli Tepe régészeti feltárásának eredményei igen jelentősek azon a régészettudományban folyó vitában, amely a civilizációk kialakulási módjának, helyének megállapítására – vagyis a neolitikus forradalomra – vonatkoznak.

Az építmények északi tájolása fölveti azt, hogy a csillagászat és az égi jelenségek megfigyelése fontos szerepet játszhattak a közösség műveltségében. Hogy a körtemplomok szoros kapcsolatban álltak az égbolt megfigyelésével, kézenfekvő feltételezésnek látszik.

Ez a különleges szerkezet minden évben rengeteg turistát vonz a környékre, sőt, mivel a török Kulturális és Turisztikai Minisztérium a 2019-es évet „Göbekli Tepe évévé” nyilvánította, az idei évben az eddigieknél is többen látogattak el ide. Göbekli Tepe népszerűsítésének egyik formája volt, hogy 2019. május 19-én forgalomba került egy új euró emlékbankjegy, melyre az Európai Központi Bank hozzájárulásával Göbekli Tepe legismertebb alakzata került és összesen 10000 darabot nyomtak belőle. A megnövekedett látogatószám miatt a régióban több régi lakóépületet is szállodává alakítottak.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a helyszínen egy 4000 m2-es tetőt építettek a terület fölé, hogy a leleteket megóvják az időjárás viszontagságaitól. A helyreállítási munkálatok és a tetőépítés miatt Göbekli Tepe egy ideig nem volt látogatható, majd 2019. március 8-án újra megnyitották a látogatók előtt.

Ha esetleg még nem sikerült ide ellátogatni, érdemes ezt pótolni, mert ez Törökország egyik olyan helye, amit mindenképpen látni kell.

Forrás: hu.wikipedia.org, ntv.com.tr

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here