Isztambul kerületei – Üsküdar

üsküdarEddig két kerületről volt szó az európai oldalon. Így itt az idő, hogy az ázsiai oldalon is megismerjünk egy második kerületet is: Üsküdar

Üsküdar abszolúte Kadıköy ellentéte. Míg utóbbiban az élet vidámabb oldalát nézik az emberek, addig Üsküdarra inkább a vallásosság jellemző. Ami nem is csoda, mert mindjárt a központban több fontos dzsámit is találunk. Ezen kívül az ázsiai oldal legnagyobb temetője is itt nyugszik a benne lakókkal együtt.

Üsküdar-ra jellemző, hogy az itteni mahallék (ebből 33 van) roppantul különböznek egymástól. Egyébként is általános, hogy két egymás melletti mahalle teljesen eltérő lehet (mint két tojás – egy strucctojás és egy krokodiltojás). De itt, Üsküdarban, aztán tényleg minden elképzelhető.

Üsküdar történelméről sokat nem írnak. Ami érdekes, hogy nekem van egy olyan iskolai atlaszom az 1950-es évekből, ahol Üsküdar még külön városként volt feltüntetve. Nem is olyan régen pedig még Kastamonu tartományhoz tartozott. Pedig ő sincs közel…

De arról egyenlőre nem találni semmit sem, hogy Isztambul Európai és Ázsiai oldala mikor is egyesült. Ebben szerepet játszik az is, hogy a török adminisztrációban mást jelent a város. És így Isztambul egyben a környező falvakat is jelenti (mint Magyarországon Pest megye). Az pedig, hogy a város néha-néha packman módjára felfal egy-egy falvat, kisvárost, nem tűnik fel senkinek sem…

A várost a görögök alapították az i.e. 7. században Chrysopolis néven. Ez Aranyvárost jelentett. Nagyon szép mondák szólnak róla, hogy miért éppen ezt a nevet kapta, de egyikben sem szerepelnek vízben fürdőző szűz lányok, mint Isztambul más legendáiban. Ettől még érdekesek a történetek.

  • Egyik szerint a perzsák rejtettek el itt egy nagyobb készlet aranyat (egyesek szerint ezért is épül ennyi metró itt, hátha sikerül megtalálni)
  • Hasonló megközelítésben arról írnak, hogy itt arany raktárak voltak. Ha tényleg így is történt, nem biztos, hogy oly annyira világgá kürtölik, hogy még a várost is az aranyról nevezik el.
  • Vannak Agamemnon és Chryseis-s történetek is. Meg Chryseis fiáról is szólnak történetek. Meg Chryseis fiának szeretőjéről. Meg elrabolt lányokról (de nem fürdőzőkről). És persze aranyról is.
  • Egy XVIII. századi feljegyzés ennél földhözragadtabb változatot állít (annak bosszúságában, hogy az író nem talál fürdőző lányokat a parton, pedig 50 éven keresztül minden nap kiült oda): E szerint nincs semmi mese. Egyszerűen Üsküdar kitűnő kikötővel rendelkezik. A görögök innen tudtak háborúkat indítani a perzsák ellen. Később pedig a Fekete-tenger felé az átjárót (más néven a Boszporusz) lehetett innen jól őrizni.
  • Nem mellékesen ilyen névvel az összes kincsvadászt össze lehetett gyűjteni, majd elküldeni a Perzsák ellen úgymond aranyat keresni.

Valójában a később a városnak jót is tett Bizánc megalapítása is. Hiszen az anatóliai kereskedő utak mind ide futottak be. Ide érkeztek a karavánok, mielőtt átkeltek a Boszporuszon. Biztos talált olyat, aki jó pénzért vigyázott rá. Vagy akinek jó pénzért el lehetett adni. Vagy aki jó pénzért eladható kebabot készített kevésbé kezelhető példányokból.

Folytatás >>>

CyberMacs – Isztambul kalandok


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here