A Boszporusz ékszerei: a tengerparti villák

A Boszporusz anatóliai és európai oldalán elhelyezkedő, közvetlenül a tengerparton épült, a jellemzően két- vagy háromszintes épületeket yalı néven ismeri mindenki. A villákat az Oszmán Birodalom idején kezdték építeni, és nagyon kedveltek voltak az isztambuli előkelőség körében. A török építészet legkiválóbb példái ezek a házak. Nevezhetnénk villának, nyaralónak vagy hasonlónak, de engedjék meg, hogy cikkünk írása során maradjunk a yalı kifejezésnél. Mert a yalı fogalom.

Nagy fába vágjuk a fejszénket, ha be akarjuk mutatni ezeket az épületeket, ugyanis – sorban a két parton – 600 van belőlük. Ha azt mondjuk, hogy csak a történelmileg értékeseket mutatjuk be, akkor is 366 épületről kellene írnunk. Kerületenként számolva: Beşiktaş 37, Sarıyer 136, Üsküdar 84, Beykoz 109 gyönyörűséges ház otthona.

Mit tehetnénk? Kiválasztjuk a legszebb, vagy valami ok miatt legendás épületeket.

Forrás: Google

Kezdjük a legöregebbel! Az Amcazâde Hüseyin Paşa (Köprülü) Yalısı 1698-ban épült. Nevét építtetőjéről, a Köprülü családból származó Amcazâde Hüseyin pasáról kapta. A yalı teljes épületéből ma is látható rész csak az ún. divanhâne  – mely amolyan fogadószoba –  és még azelőtt épült, hogy a török építészet külföldi hatásokra megváltozott volna. Így ez a nagy belső térrel rendelkező faház az egyetlen ilyen jellegű épület, amely ma Isztambulban fennmaradt.

A yalı nem csak az épület mérnöki munkája, és nem is annyira a külső megjelenése, mint a belső díszítése miatt jelentős, hanem az ott történt események és az ott elszállásolt illusztris vendégek miatt.

1700. április 29-én tengeri úton érkezett a házhoz Wolfgang von Öttingen gróf, aki a Habsburgok követe volt és a karlócai béke – mely a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző habsburg–török háborút zárta le – előkészítését szolgáló tárgyalásokra érkezett a városba.

Az eredeti főépület – mely ma már nem áll –  belső díszítőelemeinek részletei az İstanbul Vakıf İnşaat Eserleri Müzesi múzeumban láthatóak. Az épületen hosszú évek óta felújítási munkák folynak, ezért körbe van kerítve.

Forrás: Mustafa Cambaz

Van néhány a yalık között, ami nem csak a szépségével, de érdekes nevével is felhívja magára a figyelmet. Ilyen például a Yedi Sekiz (7-8) Hasan Paşa Yalısı. A legenda szerint építtetője pasai rangját egy, a szultán elleni merénylet meghiúsításárt kapta. Mivel a pasa nem tudott írni és olvasni, aláírása az arab 7-es és a 8-as számjegyek voltak, melyeket az arab „s”-re hasonlító jellel kötött össze.

Az épület színe nagyon szép, természetes alapanyagból, vörösrézből készült festékkel színezték, így a házat az Oszmán Rózsája néven is emlegetik. Mérnöki különlegessége pedig, hogy egy 80 cm magas beton alapzatra épült a két lakószint, és egy szép padlásszint is, így összesen három emeletes.

Forrás: Mustafa Cambaz

Szintén az érdekes név miatt hívja fel magára a figyelmet a Bebek és a Rumeli-erőd között található Yılanlı Yalı, melynek neve azt jelenti: kígyós villa. Az 1700-as évek végén épült ház (inkább egy komplexum) annyira gyönyörű volt, hogy II. Mahmud szultán is szemet vetett rá. Építtetője és tulajdonosa – a külügyi kapcsolatokkal megbízott tisztviselő – Mustafa Efendi nem akarta, elveszíteni a házat, így azt híresztelte, hogy tele van kígyókkal. Elhitték, így rajta ragadt a név.

A fából készült yalı gyönyörű példája az oszmán építőművészetnek. Külön termet tartottak fent a vallási ünnepeken tartott imához, csak a női lakrész 40 szobából állt és természetesen volt egy elkülönített hamam (török fürdő) is, ami állítólag különlegesen szép volt.

Lentebb két fényképet láthatnak róla, ennek oka, hogy az eredeti épületek egy 1964-ben bekövetkezett tűzvészben leégtek, megkárosodtak. 1989-ben megvásárolta Aydın Bolak (politikus, üzletember), ám neki és családjának sem volt annyi anyagi ereje, hogy az eredetit újítsák fel, hanem lebontás után hasonló, de új épület készült.

Felirat: Yılanlı Yalı Rumelihisarı, 1936 Forrás: eskiistanbul.net
Forrás: Mustafa Cambaz

Következzék egy olyan Yalı, melyet valószínűleg a legtöbben ismernek, ha nem is a részleteket, de a külső formáját. Az Afif Ahmed Paşa Yalısı „szerepelt” az 1975-ben készült Aşk-ı Memnu filmben – Halit Ziya Uşaklıgil könyvét ma is számon tartják a legkedveltebb romantikus török regények listáján és főszereplői mind hasonló tengerparti villákban élnek  –, továbbá a Binbir Gece (Magyarországon Seherezádé) sorozat egyes részleteit is forgatták itt.

Nem csoda, hogy romantikus mesék színtere, hiszen az épület olyan, mint egy tündérpalota. A 19. század végén, nyugati, neobarokk stílusban épült épült, megrendelője Alexandre Vallaury. Egyik leghíresebb vendége Agatha Christie volt, aki a itt töltött egy időszakot, mikor a Gyilkosság az Orient expresszen című regényét írta. Ekkor a ház tulajdonosa már Misbah Muhayyeş volt, aki a híres Pera Palas hotelt is magáénak tudhatta.

Forrás: Mustafa Cambaz

Nem hagyhatjuk ki a bemutatásból azt az épületet, ahol egy honfitársunk is megszállt. A Fethi Ahmed Paşa Yalısı – másik ismert neve Pembe (rózsaszín) Yalı – vendége Liszt Ferenc volt Isztambulban töltött napjai során (a híres zeneszerző 1847-ben öt hetet volt a városban). Atiye szultána férje volt az a Fethi Ahmed pasa, aki építette. Mivel a munkája során a palota dekorációjával foglalkozott, én úgy képzelem, a háza is gyönyörűséges lehetett. Ma sajnos már csak a férfi lakrész áll, a női lakrész 1927-ben leégett.

Forrás: Mustafa Cambaz

Látogassunk most az egyik legnagyobb yalıhoz, amelyet ráadásul a világ egyik legdrágább épületeként tartanak számon! A Şehzade Burhaneddin Efendi Yalısı 64 szobával és a második legnagyobb hosszúságú tengerparti mólóval rendelkezik. Összesen 3.633 m² a belső területe. Az első tulajdoni lapja 1785-ben datálódott, a névadó tulajdonos nem az első a sorban, mert számtalanszor cserélt gazdát. A nappali a fenyőkkel, magnóliafákkal beültetett zöld kertre néz, a török fürdő pedig a tengerre. Két lépcsősor húzódik az emeletig, ahol egy kristálycsillárokkal díszített bálterem található. A főépületen kívül a kertben négy vendégház is épült.

Forrás: Google

Az óriás után következzen egy kis ékszerdoboz! A ház első tulajdonosa egy asszony volt, akit Abdul-Medzsid szultán nagyon kedvelt, ezért Saraylı Hanım (a szeráj hölgye) Yalısı néven is ismert, ám díszítettsége miatt Süslü (díszes) Yalı néven is emlegetik. Az asszonytól Ethem Pertev gyógyszerész tulajdonába került, aki családját eleinte nyaralni hozta ide, majd meg is vásárolta a házat.

Forrás: Mustafa Cambaz

A Boszporusz egyik történelmi háza, melyet 1850-ben építtetett Server Paşa, aki igazságügyi miniszterként dolgozott a birodalomban. Tőle a szintén jogász, lengyel származású Leon Ostrorog – akit az Oszmán Birodalomban az iszlám jog szakértőjeként tartottak számon –  vásárolta meg 1904-ben, így Kont Ostrorog Yalısı néven ismert.

A yalı kívülről nézve olyan, mintha két házból állna, ám valójában ez az ún. haremlik ve selamlık, azaz a női- és a férfi lakrész, mely építése idejében hagyományosnak volt tekinthető. A yalı kertjéből egy határozottan széles ajtón közelíthető meg a szalon, ahol, ha kinyitják az összes ablakot, akkor kényelmesen belátható a teljes öböl. A két szintes házban 15 szoba található. A legszembetűnőbb részlete a mennyezeteken található hagyományos oszmán, fából készült díszítés.

A házban több híres ember lakott vendégként, közülük néhány: Georges Pompideu francia elnök, Margarite dán hercegnő, Dürrüşehvar szultána  (II. Abdul-Medzsid lánya), és a híres francia író Pierre Loti, aki évtizedeket élt Isztambulban. A yalıban napjainkban Rahmi Koç üzletember él.

Forrás: Mustafa Cambaz

Egy átlagember nem jut be ezekbe a fent bemutatott yalıkba, ám vannak olyanok, ahová bárki ellátogathat, mert nyilvános helyek: esküvőket rendező szalon, hotel vagy múzeum. Kukkantsunk mi is be, hogy lássuk fénykorukban milyenek is lehettek ezek a csodás épületek!

Álomesküvőt szeretnének? Akkor a meghívón helyszínként szerepelhetne a Sait Halim Paşa Yalısı. A yalı 1876 után nyerte el végleges formáját, amikor Kavalalı Mehmet Ali, Egyiptom kormányzójának fia, Abdülhalim herceg tulajdonába került. A herceg halála után 9 gyereke örökölte azt, közülük Sait Halim Paşa vásárolta meg a többiek részesedését, innen ered az elnevezése. Később állami kezelésbe került, ám 1995-ben tűzvész áldozata lett. Az épületet az 1860-as állapotának megfelelően újították fel. Egyszerűen lenyűgöző. Járják be egy virtuális túra segítségével!

Forrás: saithalimpasa.com

A Muhsinzade Mehmet Paşa Yalısı most szállodaként üzemel Les Ottomans Hotel néven. Az szinte nem is fontos, hogy olyan vendégek szálltak meg ott, mint Donald Trump, Kate Moss, Ricky Martin, elnézve a fényképeket inkább az tetszik, hogy a Boszporuszra néző szobákban szultánnak érezhetjük magunkat.

Forrás: lesottomans.com

Bátran állíthatjuk, hogy mérnöki bravúrt jelent, ahogyan az Esma Sultan Yalısı teljesen kiégett épületét szállodává alakították át. A házat Abdul-Aziz szultán lánya, Esma szultána kapta ajándékba, amikor 16 évesen férjhez ment. Halála után még 2 szultána élt benne. 1918-ban iskolaként nyitották meg, 1920-ban leégett (csak a külső falak maradtak állva), majd dohányraktárként használták. 1990-ben vásárolta meg a Marmara Otel szállodalánc. Először csak a kertben tartottak rendezvényeket, később olyan felújításon esett át, mely megőrizte a külső falakat – kívülről első ránézésre romnak látszik – ám belül építettek egy óriás üvegfalat, amiben rendezvényközpontot és szállodát rendeztek be.

Múzeumként látogatható például az egykori Azaryan Yalısı, mely most Sadberk Hanım Müzesi néven archeológiai tárgyakat és gyönyörű régi ruhákat állít ki. A nagy sikerű Aşk-ı Memnu (Magyarországon Tiltott szerelem) televíziós sorozat forgatási helyszínéül is szolgáló ház 2021-ben vált múzeummá és Josephine Powel – Törökországot keresztül-kasul beutazó, Anatólia etnográfus szakértője – kollekciójából származó kilimeknek ad otthon.

Ha még mindig van kedvük utazgatni, nézzék meg ezt a filmet, melyben Isztambul történelmi- és kulturális szakértője Saffet Emre Tonguç hajózik a Boszporuszon! Meglepetésként beléphetünk a magyar katona Feyzullah Paşa házába is, melyről ugyan írtunk már, de most be is kukkanthatunk szobáiba (a filmben 30:05-től kezdődik ez a rész).

Talán kíváncsiak arra, hogy mennyire kell mélyen a zsebbe nyúlni, ha egy ilyen házat szeretnének vásárolni. Rövid válasz: nagyon, nagyon mélyen.

Korábban bemutattuk már Tophane Müşiri Zeki Paşa villáját, mely a világ egyik legdrágábban piacra dobott lakóépülete 550 millió líráért (22,3 milliárd Ft).

Szinten a világ legdrágább ingatlanai listáján szerepel a Şehzade Burhaneddin Efendi Yalısı, mely impozáns mérete alapján érthetően 150 millió dollárba került (46 milliárd Ft), és egy qatari család vásárolta meg.

A hírek szerint Suzan Sabancı Dinçer – üzletasszony, akinek célja ezen értékek mentése – az Ahmet Afif Paşa Yalısıt 58 millió líráért (2,3 milliárd Ft), a Tahsin Bey Yalısıt 22,245 millió líráért (900 millió Ft) vásárolta meg.

Ezek azonban viszonylag olcsóak, hisz a cikk írásakor is rákerestem a hirdetésekben és 450 millió TL (18,2 milliárd Ft) áron is találtam eladó, történelmi értékkel rendelkező házat.

Erdem Éva – Türkinfo

Cikkünkben szereplő fényképeket Mustafa Cambaz készítette, aki évtizedeket áldozott arra, hogy Törökország mecseteit, kútjait, egyéb történelmi épületeit, továbbá hagyományos lakóházait bejárva lefényképezze azokat. Hatalmas adatbázis található oldalán ezekről az épületekről és építményekről. Sajnos a fényképész 2016-ban elhunyt. A Türkinfo számára a képek felhasználását szellemi örökségének kezelője engedélyezte. Látogassanak el az oldalra is, ahol külön városonként és építtetőként kategorizálva is megnézhetik a képeket. http://mustafacambaz.com/

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here