Török bakancs(lista) – Evliya Cselebi zarándokút

Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.

Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.

Az Evlija Cselebi-út egy kb. 600 km hosszú történelmi-kulturális túraútvonal, mely gyalogosan, lóháton és kerékpárral is bejárható, Nyugat-Törökország területén található. A túraút a Márvány-tenger déli partján, az İzmit-öbölben lévő Hersek faluból indul és Evliya Cselebi zarándokútján halad végig, İznik, Yenişehir, Inegöl, Kütahya, Afyonkarahisar, Uşak, Eski Gediz városokat érintve, és a nyugat-anatóliai Simavban ér véget.

Evlija Cselebi 1611. márciusában született Isztambulban és az 1680-as években halt meg szintén Isztambulban. Halálának pontos dátuma nem ismert. A porta főékszerészének fia, egy medreszében és egy Koránt oktató iskolában tanult Isztambulban. Minthogy kitűnt a Korán recitálásában, IV. Murád, az akkor uralkodó szultán kegyeltje lett. A szultáni palota iskolájában megtanult arabul, jártasságot szerzett a kalligráfiában és zenében.

Ő volt az egyik leghíresebb török utazó, aki több, mint 40 éven át járta az Oszmán Birodalom tájait és a szomszédos országokat. Járt a Habsburg Birodalomban, a Nílusnál, a Kaukázusban és Iránban is. Az udvar támogatásával szervezett utazásain eljutott Belgrádtól Bagdadig és a Krím-félszigettől Kairóig. 1660 és 1666 között járt Magyarországon is. Legtöbbször hivatalos úton volt, de néha kedvtelésből is utazott. A mindennapi életről készített feljegyzései a 17. században különlegességnek számítottak. Evlija tudós, mesélő, dervis, zenész és nyelvész is volt. Úgy nevezte magát, hogy „világutazó és áldott társa az emberiségnek”. Egy olyan gyűrűt viselt, melyen a „Világutazó Evliya” felirat szerepelt. Célja az volt, hogy mindent lejegyezzen, amit útjai során látott. Ezeket egy tízkötetes műben foglalta össze, melynek címe: Seyahatname vagy más néven az Utazások könyve volt. A hatodik kötet tartalmazza magyarországi úti tapasztalatait, amelyet 1894-ben Karácson Imre fordított magyarra.

Evlijának nagy képzelőereje volt, esetenként a tényeket valótlanságokkal keverte; leírt olyan helyeket is, amelyeket valószínűleg meg sem látogatott, de anekdotái és kellemes stílusa szórakoztató és tanulságos olvasmánnyá teszik könyvét. Az olvasó nemcsak az Oszmán Birodalom és a szomszédos országok néprajzát, történelmét és földrajzát ismerheti meg belőle, hanem a XVII. század török kormányzásának belső rugóit is.

Az útvonalat 2011-ben avatták fel török és angol tudósok, túrázók, lovasok, emléket állítva a híres oszmán–török utazó születésének 400. évfordulóján.

Ekkor török és angol nyelven is kiadtak egy útikönyvet, mely gyakorlati tanácsokat tartalmaz a szálláshelyek, éttermek kapcsán, valamint az útleírások, térképek, fotók mellett a történelmi, építészeti háttérről is közöl információkat.

Az Evlija Cselebi túraútvonal kialakításának kezdetén, 2009-ben a szakemberek egy 6 hetes lovastúra során fedezték fel a vidéket – azt az utat járták végig, amin a híres utazó is eljutott az İzmit-öbölből Simav városába. A részletes útleírás alapján ők is útba ejtették az Égei-tenger partján lévő İzmirt, ahonnan dél felé, majd keleti irányba továbbhaladva bejárták Anatólia tengerpartját, hogy elérjék úticéljukat. 2010-ben ezt az utat gyalogosan és kerékpárral is teljesítették, hogy a gyalogos és kerékpáros útvonalat is ki tudják jelölni.

Az Evlija Cselebi túraút egyike azon túrautaknak, melyek Törökország leglátványosabb és legváltozatosabb tájain haladnak keresztül, olyan eldugott falvakat és kisvárosokat érintve, melyek az Oszmán Birodalom idején történelmi jelentőséggel bírtak. Az útvonal folyók mentén, sziklákon, erdei ösvényeken, római és oszmán kori kövezett utakon halad végig. A terep nagy része könnyen járható. A lovas útvonal kb. 650 kilométer hosszú, a teljes táv 25 nap alatt teljesíthető, ehhez még a pihenő- és városnézőnapokat kell hozzászámolni. A gyalogút 330 kilométer, mely 22 nap alatt járható végig, de itt is érdemes pihenő- és városnézőnapokat beiktatni.

Érdemes a pihenőnapokat úgy megválasztani, hogy İznikben, Kütahyában, Afyonkarahisarban, Uşakban és Şaphanéban megálljunk, mert ezeken több érdekes látnivaló is található:

İznik: Hagia Szophia Múzeum, Zöld (Yeşil) dzsámi, római kori amfiteátrum, Dikilitaş obeliszk

Kütahya: kerámia (csempe) gyártás, oszmán kor előtti épületek, Evlija Cselebi óvárosi lovasszobra

Afyonkarahisar: vár

Uşak: Régészeti Múzeum és a közelében az Ulubey-kanyon

Şaphane: Akdağ (2121 m magas hegy), Kocaseyfullah mecset a szeldzsukok idejéből

Forrás: en.wikipedia.org, cultureroutesinturkey.com

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here