Török bakancs(lista) – Ábrahám próféta nyomában

Úgy mondják, a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.

Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.

A spanyolországi Szent Jakab-úthoz (El Camino) hasonló zarándokút Törökországban is van. Az Ábrahám próféta életének meghatározó helyszíneit érintő túraútvonal Törökországból indul, és Jeruzsálemen (Ábrahám fiának, Izsáknak feláldozásának színhelyén) keresztül egészen Ciszjordánia legnagyobb városáig, Hebronig (itt van eltemetve Ábrahám és felesége, Sára) tart. Teljes hossza közel 1100 km.

forrás: dunyadinleri.com

Ábrahám, vagy más néven Ibrahim próféta az írásos emlékek szerint a bronzkorban élt. Sokat utazott családjával, eljutott a „termékeny félhold”-nak nevezett területekre (Mezopotámia és Kánaán), az Arab-félszigetre és a Nílus-völgyébe is.

A kereszténységet, az iszlámot és a judaizmust gyakran nevezik ábrahámi vallásnak, a közös ős, Ábrahám után.

A judaizmus – a többi ábrahámi valláshoz hasonlóan – Ábrahámot a zsidó hit alapkövének, a vallás alapítójának tekinti. Ő a zsidó nemzet ősatyja, az első pátriárka az Ószövetségben, és Izsák révén ő a felmenője Jákobnak, vagyis Izráelnek, ezért tőle származtatják a 12 izraeli törzset. Mivel az Úr Ábrahámnak és leszármazottainak ígérte a jelenlegi Izrael földjét, ez mind a mai napig meghatározza a zsidók területi követeléseit.

Ábrahám szerepe a kereszténységben is kiemelkedő, az Újszövetség a hit embereként említi, ő kapja meg az isteni ígéreteket, Pál apostol pedig Jézus előfutáraként a hit által elnyert üdvösség példájaként ír róla.

Ábrahámot az iszlám világ Ibráhim néven ismeri. Ő a vallás egyik legkiemelkedőbb alakja, hiszen az iszlám hit prófétája, és Ismáel édesapja. Elsőszülött fiát, Ismáelt az arab népek ősatyjaként tisztelik, akinek utódai között van Mohamed is.

Az „Ábrahám zarándokút” Törökország újabb túraútvonalai közé tartozik, 2008 óta létezik. A túraút Ábrahám nyomdokain halad, mely a szellemi és kulturális hagyományok megszületését is jelképezi. Ez az utazás összeköti a történelmet és a mítoszokat a kultúrával és az emberekkel. Az út során félszáraz sztyeppéken haladunk keresztül, ősi szentélyeket látogatunk meg, és a helyiek vendégszeretetét élvezzük.

forrás: outdoorturkey.net

A túraút törökországi hossza 170 km. Annak, aki ezen útvonal megtételére vállalkozik, főként a tavaszi (február-június) és az őszi (szeptember-december eleje) időszakot ajánljuk, mert ekkor a legelviselhetőbb az idő, nincs nagy forróság. A kezdőpontja a Şanlıurfától kb. 60 km-re lévő Yuvacalı, és egészen Harran városáig tart a táv.

forrás: tripadvisor.com

Utunkat mi is Yuvacalıban kezdjük, mely Şanlıurfa tartomány Hilvan körzetében található. A településről Göllü falu felé vesszük az irányt, útközben több templom és régészeti feltárás mellett is elhaladunk, majd megérkezünk Göbekli Tepébe.

forrás: risalehaber.com

Göbekli Tepe területén monumentális kör és téglalap alakú megalitikus kőtömbök láthatók. Ezek az építmények egykor a vadászó és gyűjtögető életmódot folytató ősemberek lakhelyei voltak, valamikor i. e. 9600 és i. e. 8200 között. Nagy valószínűséggel ezek az építmények rituális szertartások (temetkezés) helyszínéül is szolgáltak. Az itt található különböző T-alakú oszlopokon vadállatok rajzai figyelhetők meg, ezáltal betekintést nyerhetünk a Felső-Mezopotámiában közel 11500 évvel ezelőtt élők mindennapjaiba. Göbeklitepe 5 évvel ezelőtt került fel az UNESCO Világörökségi Várományosi Listájára, és 2018. július 1-jén a Bahreinben ülésező Világörökségi Bizottság bejelentette, hogy a hely immár a törökországi világörökségek része.

A zarándokút következő állomása a Göbekli Tepétől kb. 15 km-re található Şanlıurfa, ahol a korabeli írásos emlékek szerint Ábrahám próféta született. A városban érdemes megnézni azt a barlangot, melyet Ábrahám szülőhelyének tartanak és a Szent Halastavat is.

Az Ábrahám feltételezett születési helyének tartott barlangba a Mevlid-I Halil mecset udvaráról lehet bejutni, itt is, mint minden iszlám szent helyen, a visszafogott öltözködés és nőknek a kendő viselése kötelező. A barlang kicsi, diszkrét bejárata ellentétben áll azzal, mennyire fontos személy volt Ábrahám próféta az iszlám vallásban.  A barlangban van egy imádkozásra alkalmas helyiség, egy, a rituális mosakodást elősegítő, szépen megmunkált falikúttal, majd egy kicsit beljebb haladva érjük el a barlang szívét, ahol egy üvegfallal elkerítve láthatjuk azt a helyet, ahol Ábrahám a világra jött.

A Szent Halastó (Balıklıgöl), melyet a köznyelv „Ábrahám medencéjének” is nevez, egyike azoknak a látnivalóknak, amelyeket nem szabad kihagyni. A legenda szerint ezen a helyen volt az a máglya, amelyre Nimród király Ábrahám prófétát vettette, de a tűz vízzé változott, a tűzifából pedig halak lettek. Ezért a halastavat és a benne lévő pontyokat szentként tisztelik.

Utunkat dél felé folytatjuk tovább, következő állomásunk Soǧmatar, egy ókori település, melynek lakói egykoron a nap és a hold istenének mutattak be áldozatot, erről az itt talált kőfaragások tanúskodnak. I. sz. 150-200 között az emberek Sint, a holdistent imádták, az ő tiszteletére emelt szabadtéri oltár maradványai még ma is láthatók. A közelben egy barlangot is találunk, melyben 12 faragott szobor áll asszír feliratokkal. A környéken még hét másik templom maradványait is megfigyelhetjük.

Ha már kellően elfáradtunk, ne adjuk fel, hamarosan megérkezünk az „Ábrahám zarándokút” végéhez, ami Harran városában van.

A világ legrégibb települései közé tartozó város számos civilizációnak adott otthont i. e. 6000 óta, így az asszír és az omajjád dinasztiák fővárosa is volt. A Teremtés Könyve szerint ez az a város, ahová Ábrahám próféta feleségét és fiát vitte. A település legszembetűnőbb jellemzői a sárból készült, méhkasra emlékeztető házak.

Ha valaki nem szeretné egyedül vagy saját szervezésben végigjárni ezt a csodás utat, annak lehetősége van szervezett túrán is részt venni. Ezek a túrák nemcsak a törökországi részekre, hanem Jeruzsálem és Ciszjordánia területére is elviszik a kalandorokat.

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here