Török bakancs(lista) – A hettiták nyomában

Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.

Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.

Az Anatóliai-félsziget egy kulturális mozaik, az egymást követő civilizációk egysége. Az itt élő népek kitörölhetetlen nyomot hagytak a történelemben. E civilizációk közül a hettita korának „szuperhatalma” volt. A hettiták nevéhez fűződik az első írásos alkotmány és egy fejlett büntető törvénykönyv megalkotása, a könnyű harci szekerek, a korszak félelmetes fegyvernek elkészítése. Királyaik a stratégia mesterei voltak. Uralkodásuk idején több istennek és istennőnek is építettek templomot, csodálatos városokat hoztak létre. Ezek közé tartozik Hattuszasz ősi városa is, mely egyben egyike Törökország azon helyszíneinek, melyek az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepelnek. A hettiták ékírással íródott táblákat is hátrahagytak, ezek az UNESCO Világemlékezeti Listájára is felkerültek 2001-ben.

A Hettiták útján járva a régió gazdag kulturális örökségét fedezhetjük fel nyugodt környezetben. Ezen az úton végigmenni igazán különleges élmény a történelem, a kultúra és a természet szerelmeseinek.

A Hettiták útjának kiindulópontja egy gyönyörű nemzeti park, amelyet 1988-ban alapítottak 2634 hektárnyi földterületen Boğazkale megyében. A nemzeti park Hattuszasz város romjait és Alaçahöyük temetőjét foglalja magába.

Ismerkedjünk meg a várossal, mielőtt nekivágunk az útnak!

A Hettita Birodalom története i.e. 2000-ben kezdődik, amikor a hettiták letelepedtek Anatóliában. A birodalom fénykorát I. Labarnasz hettita király uralkodása alatt élte. A Hettita Birodalom fővárosa az i.e. 17-13. század között Hattuszasz volt. A város Çorum tartományban található, Törökország fekete-tengeri régiójában, 4 kilométerre, keletre Boǧazkalétól és délkeletre Sungurlutól. Az ókorban a várost egy 6 kilométer hosszú városfal vette körül, amely Alsóvárosra és Felsővárosra osztotta azt. A falba több hatalmas kaput is építettek, hogy megkönnyítsék az átjárást. Az oroszlános kaput, a szfinxek kapuját és a királyi kaput különböző motívumokkal díszítették, amelyek a művészek magas képzettségére és kifinomult ízlésére utaltak.

Ma látható épületeinek nagy része az i. e. 14. és 13. században épült, abban az időben, amikor a nagyhatalmú hettita uralkodók, főleg III. Hattuszilisz és III. (IV.) Tudhalijasz monumentális épületeket emeltettek a városban és kiterjesztették annak külső határait. Hattuszasz egy hegyes, völgyekkel és vízfolyásokkal tagolt vidéken épült egy még korábbi település helyére. Ahogy területe bővült, formája és elrendezése a környezethez igazodott. A település négy nagyobb részre osztható: Büyükkale és a rajta épült citadella, Felsőváros, Alsóváros és a Büyükkaya-hegy.

Hattuszasz legnagyobb kiterjedését is ezalatt az időszak alatt érte el. Az ásatások során a Felsővárosban számos templomépületet azonosítottak, ahonnan nagy mennyiségű ékírásos dokumentum került elő, valamint öt réteget is feltártak. Az V. ásatási réteg egy i. e. 2000-ből való települést hozott felszínre, a IV. réteg a hettita betelepülés korszakából való. Hattuszasz fénykorát a III. réteg idején élte. A II. rétegben késői fríg korra utaló leleteket találtak, az I. réteg pedig hellenisztikus korú.

A hettita gyalogút és kerékpárút a Hattuszasz, Alaçahöyük és Szapinuva által határolt háromszög sarkait összekötő történelmi utak összessége. Az útvonal kialakítását a çorumi kormányzóság kezdeményezte és a munkálatokkal 2010 októberére végeztek. A Hettiták útja összesen 17 túraútvonalat foglal magába, melyek teljes hossza 236 kilométer. Az egykori kereskedő karavánok útvonalát követi. A kapcsolódó utak teljes hossza eléri a 385 kilométert és 6 izgalmas hegyikerékpárút is kapcsolódik hozzá közel 406 kilométer hosszan.

Bővebb információval a hettita útvonalról Ersin Demirel könyve szolgálhat. Demirel része volt a gyalogút építési munkáinak, így a tőle származó információk „első kézből” valók. Ezenkívül egy mobiltelefonos alkalmazás is segíti az eligazodást az úton.

A hettita útvonal kezdőpontja a Yazılıkaya templomnál van és egészen Büyükhırka településig tart. Az ösvény egy völgyben végződik, amely tele van barlangokkal. Ha lehetőség van rá, érdemes megnézni közülük és az itt keletkezett tavak (Çatak, Soǧucak, Kızılhamza) közül is néhányat. Az út ezt követően 84 kilométer után éri el a Delikkaya-szorost és a Karahacipot, az itteni barlangok az ókorban lakottak voltak.

A már említett történelmi karavánút Szapinuva romjaitól délkeletre kezdődik és Amasyáig tart. A következő megálló az İncesu-kanyon, vagy másnéven Kazankaya. Itt található az Anatóliai-félsziget legnagyobb Kübelé istennő szobra.

A Gerdek Kaya sírtól kezdődő és Geven falu közelében végződő Alaca folyóvölgy 6 ösvényre ágazik és egészen Cemilbey faluig tart. Aki ezt az útvonalat választja, az útközben patakpartokon, sziklasírok, barlangok, várak, elhagyott falvak (Akçasoku és Kabirkabil) mellett sétálhat el.

Forrás: cultureroutesinturkey.com, outdoorturkiye.net

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here