Régészeti konferencia volt a magyar–török kulturális évad első hivatalos eseménye

A 2024-es magyar–török kulturális évad első hivatalos eseményeként A nagy átalakulás földje (The Land of Great Transformation) címmel régészeti konferenciát rendeztek csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Forrás: Nemzeti Régészeti Intézet – Magyar Nemzeti Múzeum facebook oldala

„A magyar–török kulturális évad kivételes alkalom, hogy számba vegyük azokat a mélyen gyökerező kulturális összefonódásokat, amelyekre építve tovább erősíthetjük a kapcsolatokat, és még intenzívebbé tehetjük a két nép kulturális jelenlétét egymás országaiban” – mondta köszöntőjében Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója. A közös kulturális évadot Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója alkalmából rendezik idén.

Mint a főigazgató kifejtette, a két ország történelmének, kultúrájának szoros összefonódása többek között nyelvészeti, néprajzi, régészeti szempontból is megmutatkozik. Hozzátette: mielőtt a magyar törzsek letelepedtek a Kárpát-medencében, folyamatosan interakcióban voltak a különböző türk népekkel. Ennek lenyomata, hogy a magyar nyelv több száz török jövevényszót tartalmaz.

„Az ottomán–török kulturális hatást Magyarországon nem csak a 16-17. század építészeti emlékei, mecsetek, türbék, fürdők őrzik, ez megmutatkozott az öltözködésben és a fegyverhasználatban is. De a hatás máig kimutatható a gondolkodásban vagy a gasztronómiában is, de a törökországi magyar kulturális jelenlétre, történelmi emlékhelyre is számos példa van” – fogalmazott Hammerstein Judit. Hozzátette: magyar tudósok, építészek, nyelvészek, orvosok, hadmérnökök intenzíven vették ki a részüket Törökország 19–20. századi modernizációjában, reformtörekvéseiben. A megbízott főigazgató azt is megemlítette, hogy a magyar kormány 1916-ban Isztambulban hozta létre első állami külföldi kulturális intézetét.

Folytatás

Forrás: kultura.hu