Vallás a képzés oltárán

  • Burcu Karakas és Daniel Derya Bellut írása

Válságban a török iskolarendszer: a tanulók teljesítménye egyre romlik. A kritikusok a romló tendencia miatt az Erdoğan-kormányt okolják, amely a közelmúltban több száz imam hatip vallási iskolát alapított.

A török közvélemény az oktatási rendszer hiányosságain vitatkozik hetek óta. A vitát egy, az Oktatási Minisztérium által néhány héttel ezelőtt közzétett jelentés, az ABIDE-tanulmány (ez a nálunk is ismert PISA-felméréshez hasonló) váltotta ki, mely a török tanulók teljesítményét értékeli. A felmérés eredménye rámutatott: rengeteg török diák nagyfokú hiányosságokkal küzd – főleg a matematika és a török nyelv területén.

Az ellenzéki képviselők és a szakértők szerint a probléma gyökere az úgynevezett imam hatip iskolákban lakozik. Ezek olyan iskolák, amelyek a vallási tantárgyakat helyezik előtérbe: a Korán és Mohamed próféta tanításai prioritást élveznek a tantervekben. Ezek az iskolák eredetileg az imámképzést szolgálták, ám a konzervatív AKP kormány által az utóbbi években bevezetett reformok célja, hogy az iskolák elfogadottsága nőjön.

Több száz új vallási iskola

Ennek eredményeként az ilyen vallási iskolák gombamód kezdtek szaporodni: az Oktatási Minisztérium adatai szerint a középiskolák száma az elmúlt öt évben megháromszorozódott: 1.099-ről 3.286-ra nőtt. Az imam hatip középiskolák száma is megugrott: 537-ről 1.605-re. Így Törökországban már több mint 620.000 ilyen középiskolás tanul. A vallási oktatás kiszolgálásának érdekében növelni kellett a vallási iskolák számát, épp ezért egyes állami iskolákat egyszerűen egyik napról a másikra átalakítottak – sok esetben a szülők és a tanulók hozzájárulása nélkül.

Az Imam Hatip Középiskola Kirklareliben

Perihan Özgün azon anyák egyike, aki szembeszállt ezzel a hirtelen átszervezéssel. Különösen felháborítja az a tény, hogy gyermeke „60. Yıl – Sarıgazi” isztambuli iskolája megkülönbözteti a vallásos és nem vallásos tanulókat. Míg az intézmény fele világi középiskola maradt, a másik felét vallási iskolává alakították. Az osztályok kisebbek és tisztábbak a vallásos részben, a költségek pedig alacsonyabbak – panaszolja.

Vallás az oktatás rovására?

A kritikusok összefüggést látnak a török hallgatók gyenge teljesítménye és a sok újonnan alapított imam hatip iskola között. Rámutatnak arra is, hogy ezek az iskolák különösen gyengén teljesítenek a török központi vizsgán, melyen minden török hallgatónak részt kell vennie ahhoz, hogy felsőoktatási tanulmányokra jelentkezhessen.

Az Oktatási Minisztérium adatai megerősítik ezt a vádat: az imam hatip iskolákban végzők csupán 38%-a érettségizett le a központi vizsga teljesítését követően, ami meglehetősen gyenge eredmény a többi iskolához képest.

A török ​​kormány elismeri, hogy jobbító intézkedésekre van szükség. Az Oktatási Minisztérium 2016-ban elindította a „Természet- és társadalomtudományi projektet”. „Cél az imam hatip iskolákban végzők esélyeinek javítása a központi vizsgán, valamint a társadalom- és természettudományi tantárgyak beillesztése a tantervekbe” – magyarázza Özgenur Korlu (Oktatásireform-kezdeményezés – ERG).

Özgenur Korlu

Korlu azonban továbbra is szkeptikus: ezek az intézkedések nem feltétlenül fogják a kívánt eredményt hozni a központi vizsgaeredményekkel kapcsolatban. „Az anatóliai (Anadolu Lisesi) és a természettudományi középiskolák továbbra is a rangsor elején állnak.”

Ali Aydınt, a Szabad Oktatási Unió főtitkárát jobban zavarja, hogy a vita túlságosan a vallási iskolákra összpontosít. „Az imam hatip iskolák hiányosságairól beszélünk ahelyett, hogy az egész oktatási rendszerünk strukturális problémáival foglalkoznánk” – mondja Aydın.

Erdoğan „vallásos generációt” akar

Maga a török elnök, Erdoğan is egy isztambuli Imam Hatip iskolába járt a ’60-as években. Abban az időben ritkaságnak számítottak az ehhez hasonló iskolák. Hatalomra jutása óta azonban a vallási iskolák előtérbe helyezése szívügyévé vált.

A múltban gyakran hangsúlyozta, hogy egy „vallásos generációt” szeretne felnőni látni. Az ifjúsági ügyekbe és az oktatási rendszerbe való beavatkozással a konzervatív iszlám értékeinek csíráit akarja elvetni a fiatalabb generáció körében. Ezért feltételezhető, hogy a török ​​tanulók vallásossága – világi oktatásuk mellett – legalább ennyire fontos számára.

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo

Forrás: Deutsche Welle / Qantara.de 2019


hun_1ado

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here