Szaúdi pénzből lett az európai terrorizmus melegágya Brüsszel

szaudi-penzbol-lett-az-europai-terrorizmus-melegagya-brusszel1967-ben I. Baldvin belga és Fejszál szaúdi király megegyezett: a minél kedvezőbb olajszerződésekért cserébe Belgium engedélyt adott egy mecset építésére Brüsszelben, amelyben a hitéletet az öböl-menti országokban képzett imámok irányíthatták. Sokáig kevesen foglalkoztak azzal, így a Belgiumban felnövő muszlimok generációinak gondolkodását határozhatják meg az iszlám fundamentalista, úgynevezett szalafista irányzatának tanai. Az elmúlt években egyre több nyugati kormány ismerte fel: változtatni kell.

A szaúdi szál jelentősége annak megértésében, hogyan válhatott egy brüsszeli negyed, Molenbeek az európai szélsőséges iszlamisták központjává, általában elsikkad az ennél közvetlenebb okok mellett. Ezek között a másod-és harmadgenerációs muszlimok körében jellemző nagy munkanélküliséget, a belga hatóságok sajátos belga államszerkezetből következő lassúságát és felkészületlenségét, valamint Brüsszel központi elhelyezkedését – néhány órányi autóútra van Párizs, Amszterdam vagy épp Strasbourg is – szokták említeni.

A szaúdi befolyás kezdete

Pedig az időben kicsit hátrébb tekintve találjuk azokat az eseményeket, amelyek megalapozták a közelmúlt történéseit. Belgium az 1960-as években ösztönözte a török és marokkói vendégmunkások betelepülését, így olcsó munkaerőt biztosítva a gazdaság számára. 1967-ben pedig a belga király – az egyik legnagyobb olajhatalommal való jó viszony érdekében – felajánlotta Fejszál szaúdi királynak: nyissanak mecsetet Brüsszelben, és küldjenek imámokat a hitélet irányítására – idézi fel az Independent cikke.

Ennek érdekében Brüsszel Cinquantenaire nevű parkjában 99 évre, ingyen a szaúdiak üzemeltetésébe adtak egy 1879-ben épült, sok ideig használaton kívüli orientalista stílusú építményt. A szaúdiak kicsit átalakították az épületet, és 1978-ban megnyílt a brüsszeli nagymecset, benne a belgiumi iszlám kulturális központtal.

A mecsetre úgy tekintettek, mint a belgiumi muszlimok hivatalos hangja, miközben radikális szalafista irányvonala – ez a szunnita iszlám egy konzervatív iskolája, amely a Korán szövegének szigorú betartásán alapszik, és Szaúd-Arábiában államvallásnak tekinthető – jelentősen különbözött a marokkói és török származású belgiumi muszlimok többsége által követett, toleránsabb malakita iszlámtól – írja a Faktor.hu.

A cikk folytatása >>>

Karpatinfo.net


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here