Rejtély, miért hullanak a gránátok a szír-török határon

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.

Azóta, hogy Szíria lelőtt egy török repülőgépet június végén, rendkívül feszültté vált a szomszédos országok viszonya. Többen már háborút vizionálnak azt követően, hogy egy határközeli török falura szíriai gránátok hullottak, a válaszcsapásban pedig török katonák estek el. A szombati szíriai bombázást követően a török miniszterelnök figyelmeztette szír kollégáját, hogy minden provokációt meg fognak torolni. A két ország mozgósította határ menti egységeit, amelyek ugrásra készen várakoznak.

Egyelőre mindenki úgy véli, hogy nem fog háború kitörni. A törökök egyértelműen el akarják kerülni a konfliktus eszkalálódását”. A határ menti gránáteső kapcsán N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója egyéni akciót vél a háttérben, külföldi kollégái legalábbis ezt az irányt sejtik. A támadásról feltehetőleg Aszad elnököt sem értesítették előzőleg. Ennek magyarázata az lehet, hogy Szíriának – Törökországhoz hasonlóan – jelen helyzetben semmiféle érdeke nem fűződik a fegyveres összecsapáshoz szomszédjával. Persze, ahogy a most zajló közel-keleti események többségének, úgy a szír-török összecsapásoknak is lehet más magyarázata. Ilyen például a Szíriában központi támogatással megalakuló „kurdisztáni állam”, de okot adhatnak a támadásra a Törökországban korábban menedékre lelő szíriai ellenzékiek is, akik előtt immár lezárták a határt. „A nemzetközi sajtó és az elemzők sem ismerik behatóan a fegyveres konfliktus okait, nincs is rá egyelőre reálisnak tűnő magyarázat” – rögzítette az mno.hu számára N. Rózsa Erzsébet hétfői budapesti előadását követően.

„Egy városa sincs” a szíriai felkelőknek

A polgárháború immár 18-19 hónapja zajlik, de Líbiával ellentétben Szíriában nincs olyan összefüggő terület, amelyet a felkelők birtokba tudtak volna venni. Ez a legfőbb oka annak, hogy az Aszad-ellenes erők képtelenek olyan nagyszabású offenzívát indítani, mint korábban líbiai társaik. Meglepő tény, hogy a szíriai hadseregnek csupán mintegy húsz százaléka harcol a lázadók ellen, a többieket ki sem vezényelték a laktanyából. „A városoknak, ahol a felkelők csapatai jelen vannak, maximum egyes kerületeit tartja ellenőrzése alatt az ellenzék. Az ország különböző pontjain, teljesen szét vannak szórva az egységeik, kizárt dolog, hogy ilyen helyzetben általános támadást tudjanak indítani” – hangsúlyozza az MKI koordinációs igazgatója.

A harcok elhúzódása minden kétséget kizáróan az Aszad-rezsimet erősíti, mert a lakosságnak egyre inkább elege van a fegyverropogásból. A rezsim túlélését vetíti előre az is, hogy a társadalom középső rétegét adóknak, a vállalkozóknak, kereskedőknek a piaca folyamatosan veszélyben van, gazdaságilag ellehetetlenülnek ezek az emberek.

Cikk folytatása Magyar Nemzetben

2012-10-09


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here