MÚLT ÉS JELEN: A diadalmas visszatérés – avagy Törökország és a Nyugat-Balkán

Kép forrása: hu.wikipedia.org

Miután több évszázadig tartó dominancia után az Ottomán birodalom kiszorult a Balkánról, az örökébe lépett szekuláris Törökország hosszú időre eltűnt a térségből. A visszatérés Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök, majd államfő hatalomra kerülésével kezdődött el, s Ahmet Davutoğlu külügyminisztersége idején, egy évtizeddel ezelőtt vált stratégiai céllá.
Történelmi furcsaság

Szultánnak járó üdvözléssel fogadták 2017 végén a Szerbia és Montenegró határán lévő, jórészt muszlimok lakta Szandzsákban Recep Tayyip Erdoğan török államfőt, s ez egyáltalán nem zavarta a magát véresszájú nacionalistából európéerré átfestő szerb elnököt, Alekszandar Vučićot. Annyira nem, hogy miközben elismerte, ő fele olyan meleg fogadtatásan sem részesült volna, mint ankarai kollégája, közölte, Szerbia már jóbarátként tekint Törökországra. Az egykori ellenfelek – Szerbia több évszázadig szenvedett az ottomán megszállás alatt – annyira egymásra találtak, hogy Vučić és Erdoğan több egyezményt is aláírt: török befektetők építhetik majd meg a Szarajevó-Belgrád autópályát, Törökország beszállt a szerbiai energetikai piacra, a szabadkereskedelmi egyezmény újraírásával pedig Belgrád még inkább megnyitotta piacát a török áruk elől. A tervek szerint hosszabb távon Törökország ötmilliárd dollárt szándékozik befektetni Szerbiában és részt kíván venni több mint tíz erőmű építésében.

Szandzsák – ahol a szerbiai részen a lakosság kétharmadát teszik ki a muszlimok – az egyik legjobb példája annak, hogy a vallási és kulturális hagyományokat, valamint a Balkánon maradt törökök közvetítő szerepét kihasználva miként tér vissza Törökország a térségbe. Szandzsákban török közvetítéssel békültek meg az egymással hosszú ideig versengő muszlim politikai pártok, a befektetésekkel és a segélyekkel foglalkozó Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA), valamint a vallási ügyekben illetékes török hivatal, a Diyanet komoly szerepet játszik a térségben, s kiugróan magas a kereskedelem értéke Szandzsák és Törökország között.

A szandzsáki török jelenlét – miközben a hivatalos szerbiai politika egyelőre nem kifogásolja azt – ugyanakkor megosztja a helyi lakosságot. A szandzsáki szerbek gyanúval tekintenek az egykori megszálló hatalom örököse által nyújtott segítségre – sokan neo-ottomanizmussal vádolják Erdoğant – és még a muszlimok sem teljesen egységesek, hiszen Erdoğan egyre inkább önkényuralmi eszközökkel irányítja hazáját.
Kultúra, történelem és etnikum

Hasonló folyamatok játszódnak le a Törökország számára fontos többi balkáni államban, Boszniában, Koszovóban, Albániában Bulgáriában és Észak-Macedóniában is. Több ország, egyebek mellett Albánia és Észak-Macedónia is, meghívta a Diyanetet, hogy nyisson helyi képviseleteket, és vegyen részt a vallási oktatásban, illetve a vallási intézmények működtetésében. A Diyanet az egyik legfontosabb szervezet a balkáni muszlimok körében, ez a hivatal osztja a legtöbb ösztöndíjat és segélyt és így a helyi muszlim közösségek megmaradásának egyik zálogává vált.
Törökország „boszniai embere” Bakir Izetbegović, Alija Izetbegović egykori államfő fia, akinek pártja a Demokratikus Akció (SDA) az Erdoğan -féle AKP-től kap tanácsokat, illetve pénzügyi támogatást. Albániában Edi Rama miniszterelnök ápol igazán szoros kapcsolatot Erdoğannal, az egykori bohém művészt, majd Tirana polgármesterét még Erdoğan lányának esküvőjére is meghívták.

Folytatás

Forrás: balk.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here