Mire jó a Türk Tanács?

Kép forrása: hu.wikipedia.org

A Türk Tanács amerikai támogatással jött létre, Kínát és Oroszországot ellensúlyozza Közép-Ázsiában, és Magyarország számára minimális befektetés mellett tartogat gazdasági lehetőségeket. Egeresi Zoltán Törökország-szakértővel a Türk Tanács Médiafórumán beszélgettünk.
Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.

Mik Törökország stratégiai céljai a közép-ázsiai népekkel, amelyeket ezen a fórumon keresztül elérhet?

Az egész türk együttműködés az 1990-es évek legelején kezdődött, amikor összeomlott a Szovjetunió, és függetlenné váltak a közép-ázsiai türk tagköztársaságok, valamint Azerbajdzsán. Törökország amerikai támogatással úgy gondolta, hogy ez egy olyan lehetőséget teremt számára, amivel regionális politikai vezető szerepre tehet szert, gazdasági befolyást teremthet török cégek és más szervezetek számára, illetve egyfajta identitásra, közös történelemre építve vezető szerepet tölthet be a frissen függetlenné vált országcsoportban. A kilencvenes évek elején nagyon nagyvonalúan indított projekteket Törökország: diákok tízezrei kaptak török ösztöndíjat, létrejött a Török Fejlesztési és Segélyezési Ügynökség kifejezetten közép-ázsiai országok támogatására. Ennek örve alatt indultak el a magas szintű találkozók a különböző államok között, melyek 2009-től intézményesülnek a Türk Tanács formájában. Ennek lényege török részről az, hogy a különböző türk államok támogatását megszerezve nemzetközi kérdésekben nagyobb befolyásra tegyen szert, egy magas szintű együttműködés valósuljon meg a tagok között, valamint a török gazdasági befolyást erősítse. A tagságnak emellett – jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni – van egy erős identitáspolitikai oszlopa is, amelyet a török lakosság jelentős része támogat.

Amikor Oroszország a maga szervezeteivel egyfajta „russzkij mirt”, „orosz világot” épít, az egyszerre egy katonai szövetség és egy vámunió, azaz egyértelmű ellenpontja a NATO-nak és az EU-nak, és érinti a Türk Tanács országainak nagy részét. Ellenpontja-e valaminek a Türk Tanács?

Minden országnak kicsit más a célja. Kazahsztán, amely hosszan határos Oroszországgal, és komoly orosz kisebbségnek ad otthont, az egyik nagy támogatója a Türk Tanácsnak; és azzal, hogy egy NATO-tagállammal közös fórum része,

valamilyen szinten próbálja ellensúlyozni Oroszországot is, Kínát is.
Azerbajdzsán szintén nagyon szoros kapcsolatba került Törökországgal, pedig ők alapvetően inkább egy el nem kötelezett pozíció felé indultak meg egyensúlyozva más régiós hatalmak, így Oroszország és Irán között. Mindenki igyekszik ebből kihozni, amit lehet – Üzbegisztán számára az utóbbi években megindult külpolitikai nyitás része volt a tagság megszerzése 2019-ben. Az intézményesedő türk együttműködést úgy tűnik, hogy az oroszok elfogadják – és az oroszok ezzel részben Kínát is tudják ellensúlyozni Közép-Ázsiában. Ez egy kezdeti stádiumban lévő, V4-hez hasonló szervezet, amelynek vannak különböző, a kultúrától az üzleti fórumig terjedő alszervezetei.

Tapasztalható egyébként Közép-Ázsiában kulturális téren egy orosz-török rivalizálás? Megjelenik ez esetleg nyelvi tekintetben, vagy a kultúrafogyasztásban?

Kazahsztánban és Kirgizisztán északi részén egyértelmű az orosz kultúra fölénye, de

a törökök is jelen vannak intézményeikkel, kulturális intézeteikkel,
a közös pántürk identitást propagáló csoportokkal. Török diaszpóra is él ezekben az országokban, amelyek Törökországnak egyfajta képviselőiként funkcionálnak. Van például Kirgizisztánban és Kazahsztánban is török egyetem. Ráadásul Ankara folyamatosan kínálja az ösztöndíjakat a tehetséges fiataloknak. Törökország emellett a ’90-es években indított pántörök tévécsatornát, mely jelenléte folyamatos és bővül is a Türk Tanács támogatásával.

Folytatás

Forrás: mandiner.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here