Minden adott lenne, hogy a világ sztárja legyen az ország, mely évek óta a szakadék szélén egyensúlyoz

Kép forrása: www.pikrepo.com

Manapság Törökországról nem a gazdasági sikerek, hanem az évek óta tartó permanens devizaválság jut eszünkbe, pedig minden adott lenne ahhoz, hogy ne a líra megállíthatatlan zuhanásáról és a lakosság elszegényedéséről írjunk. Ehhez csak egy kompetens és kevésbé piacellenes politikai vezetésre lenne szükség, aki megérti a közgazdaságtan alapvető logikáját, és nem akar minden áron szembe menni azzal.

Megint bajban a törökök

Az elmúlt napok megint a török líra zuhanásáról szóltak miután Recep Tayyip Erdogan elnök váratlanul kirúgta a jegybank vezetőjét. Naci Agbal „bűne” az volt, hogy néhány nappal korábban 200 bázisponttal 19 százalékra emelte az irányadó kamatot a török jegybank (CBT). Erre azért volt szükség, mert tavaly év végén és 2021 elején ismét emelkedésnek indult az infláció, ami a változatlan kamatszint mellett alacsonyabb reálkamatot jelentett, márpedig ez az egyik fontos mutató, amit a piac figyel.

Látszik, hogy a mínusz 3 százalékos reálkamat volt egyfajta fordulópont a befektetők számára, ezt követően már decemberben jelentősen szigorítani kellett, majd januárban tovább emelték az irányadó rátát. Ezzel az elmúlt közel két év fokozatos kamatcsökkentését kellett visszacsinálnia a jegybanknak, 2019 nyarán 24 százalékról indult a lazítás, aminek tavaly augusztusban 8,25%-nál volt a mélypontja.

Az emelkedő infláció mellett az év elején erősödő globális inflációs félelmek és az amerikai hozamok emelkedése sújtotta a lírát, ezért nem volt elég a decemberi és a januári kamatemelés. Az év elején a globális kockázatkerülés hatására a líra ismét lejtőre került, az év eleje óta 13%-ot bukott a dollárral szemben.

Folytatás

Forrás: www.portfolio.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here