Háromszáz éve telepítették le a Rákóczi-emigrációt Rodostóban

III. Ahmed szultán meghívására az Oszmán Birodalomba érkező herceg II. Rákóczi Ferencet és kíséretét 1720 áprilisában, vagyis 300 éve telepítették le török földi végleges szálláshelyükre, Rodostóba. Ebből az alkalomból készítettem el a Rákóczi-emigráció Rodostóban című gazdagon illusztrált múzeumi ismeretterjesztő anyagot. Kiadását Lovász László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Vashegyi György akadémikus, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke támogatta. A magyar és török nyelvű kiadványt – remélhetőleg a koronavírus járvány mielőbbi elmúltával – az évforduló kapcsán Rodostóba látogató zarándokok, középiskolás magyar és török diákok kaphatják majd meg a Rákóczi Múzeumban, illetve a hajdan gróf Csáky Mihály kuruc tábornok által lakott épület újjáépítésével létrehozott török–magyar kulturális intézményben.

F. Tóth Tibor (balról) és Erdoğan Erken

Erdoğan Erken Magyarország rodostói tiszteletbeli konzuljának előszavával megjelent, mintegy hetven grafika és akvarell másolatát tartalmazó kiadvány rövid ismeretterjesztő jellegű összefoglalót tartalmaz Rákóczi franciaországi tartózkodásáról, illetve Rodostóba érkezéséről Mikes Kelemen levél részletei alapján. Továbbá II. Rákóczi Ferenc és az emigrációhoz kapcsolható fontosabb személyek rövid életrajzi adatait. Például gróf Bercsényi Miklósét, gróf Csáky Mihályét, gróf Esterházy Antalét, Forgách Simonét, Horváth Ferencét, dr. Lang Jakab Ambrusét, Máriássy Ádámét, Mikes Kelemenét, Pápai Jánosét, Sibrik Miklósét. Olvasható a Rákóczit meghívó III. Ahmed szultán rövid életrajza is.

A kiadvány képi anyaga azoknak a grafikáknak és akvarelleknek a másolatai, amelyeket a Rodostó (török neve ma: Tekirdağ) ábrázolása a 19. század végi és a 20. század elejei magyar képzőművészetben című előadásom keretében ismerhettek meg a trákiai Namik Kemal Egyetemen a Tekirdağ Tarihi Sempozyumu címmel, 2015-ben megtartott nemzetközi rendezvényen részt vevő tudósok, egyetemi tanárok. Ezek Beszédes Kálmán festő grafikus 1891 és 1892 között készített rodostói grafikái, valamint Edvi Illés Aladár festő, grafikus 1905 és 1906 között, a Rákóczi-emigráció hamvainak hazahozatala évében kiadott, a Mikes Kelemen Törökországi levelek díszkötetéhez illusztrációként alkotott akvarelljei.

Köszönet illeti a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár és Levéltárát, amiért az illusztrációként alkalmazott grafikák és festmények másolatait díjmentesen bocsájtották rendelkezésre.

Münir Satkın rodostói tanár segítségével sikerült olyan fotókat is közölni, amelyeken az emigrációhoz kapcsolódó, a 20. század végén, ha lakhatatlan állapotban is, de még látható épületek voltak. Például az ú. n. Bercsényi-ház, Forgách-ház, Csáky-ház, Mikes-ház.

Abban a megtiszteltetésben részesültem 2000-ben, hogy miniszterelnöki meghívottként részt vehettem Orbán Viktor miniszterelnök törökországi hivatalos látogatásán, amikor is a miniszterelnök felkereste a Rákóczi-emigrációhoz kapcsolódó rodostói történelmi helyszíneket is. Néhány fotót erről a látogatásról is tartalmaz a kiadvány.

Látható még benne annak az unikális emlékéremnek a fotója, amelyet a Magyar Pénzverő Zrt. készített az évforduló alkalmából, színes fémből patinázott és ezüstözött változatban.

A bilingvisként készült kiadvány magyar szövegének nagy gonddal elvégzett török nyelvre fordítását dr. Erdal Şalikoğlu orvos-zenész-műfordító, az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaság elnöke végezte el. Nevéhez mintegy húsz magyar irodalmi mű törökországi kiadása fűződik. A többi között Gárdonyi Géza és Fekete István műveinek fordítása, illetve török nyelvű kiadása.

Az Acta Publica Kiadó gondozásában elkészült kiadványt Köpeczi Béla és R. Várkonyi Ágnes akadémikusok, nemzetközileg ismert és elismert Rákóczi-kutatók emlékének ajánlom.

F. Tóth Tibor

Emeritus akadémiai szakmai főtanácsadó


hun_1ado

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here