Ezért nem beszélhetnek a migrációkutatók

Általánosságban elmondható, hogy a bevándorló népesség iskolázottsági mutatói jobbak a hazai lakosságénál. A különféle származási csoportokat egymással összehasonlítva látható, hogy markáns különbségek vannak az iskolázottság tekintetében: a leginkább iskolázottnak az arab országokból származók..

hirhatarMiután az MTA kommunikációs főosztálya „a migrációt vizsgáló akadémiai bizottság eredményeinek közzétételéig” megtiltotta az akadémia tudományos műhelyeinek, hogy a bevándorlás témájáról nyilatkozzanak, kíváncsiak lettünk, mivel foglalkoznak ezek az intézmények. Rögtön rá is bukkantunk egy tanulmányra, amely részben talán megmagyarázza a felülről elrendelt hallgatást.

A Bevándorlók integrációja Magyarországon című anyagot tavaly ősszel mutatta be az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete (az első számú akadémiai kutatóhely a migráció témájában). A szöveg nyilván nem kormányzati megrendelésre készült, a bevezetőben utalnak rá, hogy egy uniós kooperáció eredménye.

Új önálló kutatást keveset tartalmaz, viszont összefoglalja az elmúlt évek releváns kutatási eredményeit, illetve a bevándorlók beilleszkedésére vonatkozó hivatalos (KSH és egyéb) adatokat. Az eredmény a kormánykommunikáció bevándorlásügyi állításainak szinte tételes cáfolata: a dolgozat szerint – ahogyan azt az alábbi idézetek alátámasztják – szó sincs arról, hogy a migráció következtében egy képzetlen, lusta, nincstelen, integrációra képtelen, leginkább a szociális juttatásainkra ácsingózó tömeg érkezne Magyarországra.

„Az elmúlt években készült adatfelvételek elemzéseiből rendre a magyar lakosságnál jobb munkaerő-piaci helyzetben lévő migránsok képe rajzolódik ki (…), ugyanakkor markáns különbségek vannak a bevándorlók egyes csoportjai között a foglalkoztatási helyzetüket tekintve.

A kutatás hat migráns csoportot vizsgált, közülük csak egy volt határon túli (kárpátaljai) magyar, a többi nem magyar anyanyelvű ukrán, kínai, vietnami, török és arab. A kínai, vietnami és török csoportban magas az önfoglalkoztatók aránya, a magyar és ukrán etnikumúak körében az alkalmazottként foglalkoztatottak és a fizikai munkát végzők vannak az átlagosnál többen. Az arabok esetében az arányok egyenletesen oszlanak meg.”

„A hat migráns csoportra kiterjedő elemzésében szó van a migránsok munkaerő-piaci státusának változásáról a migráció előtti és utáni időszak tekintetében. Az elemzésből kiderül, hogy a vizsgált népesség esetében nem igazolódik az a sztereotípia, miszerint a migráció hatására státusvesztés történik: a vizsgált migránsok túlnyomó többsége megőrizte, vagy egyenesen javította munkaerő-piaci státusát a Magyarországra költözést követően.”

Folytatás >>>

HírHatár


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here