Bekopogtatnak Magyarországra a törökök

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Új iroda nyitására készül hazánkban a török Vallásügyi Igazgatóság, melynek külföldi ténykedését botrányok is kísérik. A szervezet nálunk aligha fog sok vizet zavarni, de azért nem árt odafigyelni rá.

Mekkora beleszólást szabad engedni a külföldi államoknak és az általuk finanszírozott szervezeteknek Európa muszlim közösségeinek hitéletébe, illetve van-e helye az iszlám politikai formájának, az iszlamizmusnak az itteni társadalmakban? – az európai közvéleményt évek óta foglalkoztatják ezek a kérdések, amelyek most bizonyos szempontból Magyarországon is relevánssá váltak. A török sajtó szeptember végén, Recep Tayyip Erdogan elnöki rendeletére hivatkozva adta hírül, hogy az ellentmondásos megítélésű török Vallásügyi Igazgatóság (Diyanet) jövőre 17 külföldi nagyvárosban, köztük Budapesten tervez új kirendeltségek megnyitását. A magyar fővárosban egy úgynevezett tanácsadói iroda jönne létre.

A terv mögött az állhat, hogy növekszik a Magyarországon élő törökök száma, a közösség létszáma jelenleg nagyjából 3000 fő körül mozog – mondta el lapunknak Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (NKE-SVKI) Törökországgal foglalkozó tudományos munkatársa. “A Diyanet feladata, hogy elősegítse és biztosítsa a külhoni törökség hitéletét a bölcsőtől a különböző vallási ünnepeken át a sírig. Mivel Törökországban az imámok állami alkalmazottak, és nem létezik önálló egyház, mint a keresztény világban, ezért külföldre is az állam küldi a vallási »személyzetet«. Magyarországon eddig egy attasé igyekezett segítséget nyújtani a vallásügyi kérdésekben, ezután valószínűleg növekedni fog a létszám, de ez nem jelent lényegi változást” – magyarázta a szakértő.

A török Vallásügyi Igazgatóságról szerzett külföldi tapasztalatok azonban némi aggodalomra adnak okot, a fogadóországok manapság nem feltétlenül örülnek a szervezet tevékenységének. Nyugat-Európában például a török hatóság által közvetített konzervatív-iszlamista értékrend kelt megütközést, mivel az markánsan eltér az ott uralkodó liberális-világias normáktól – sok politikus és szakember ezért úgy véli, hogy a hivatal kifejezetten akadályozza a török kisebbség és más muszlim közösségek társadalmi integrációját. Jellemzően azóta fogalmazódnak meg ilyen fenntartások, hogy a Törökországot csaknem két évtizede irányító Recep Tayyip Erdogan saját szája íze szerint alakította át a vallásügyi hatóságot. A 2016-os török puccskísérlet óta fokozódtak a bírálatok, annak következtében a török elnök egyre erőteljesebb módon próbálta visszaszorítani egykori szövetségeséből lett ellenlábasa, Fethullah Gülen iszlamista hitszónok befolyását belföldön és külföldön egyaránt, felhasználva a hivatal apparátusát.

Folytatás

Forrás: nepszava.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here