Átlátható Törökország – Nagy tempót diktálnak az ellenzéki önkormányzatok

Fél évvel azután, hogy Törökország legnagyobb városai a szekuláris ellenzéki párt, a CHP, vagyis a Köztársasági Néppárt kezébe kerültek, meglepő helyzet alakult ki. Úgy látszik ugyanis, hogy a Török Köztársaság történelme folyamán már sokszor hitelét vesztő CHP most összeszedte magát, és gigantikus méretű Atatürk-szobrok állítása helyett inkább az ország valós problémáira keres megoldásokat.

A híresen szekuláris Izmirt leszámítva a legtöbb török nagyvárost évtizedek óta a konzervatívok vezetik, akik soha nem voltak nagy hívei az átláthatóságnak. Recep Tayyip Erdoğan elnök rokonai mindig is az első számú haszonélvezői voltak a közbeszerzéseknek, nemcsak az országon belül, de a baráti országokban is kaptak bőven zsíros beruházásokat. Így történhetett, hogy mára az Erdoğan vejéhez, Berat Albayrakhoz köthető Albayrak Group lett Szomália legnagyobb kikötőjének kizárólagos üzemeltetője. Hasonlóan kiváltságos helyzetbe kerültek Pakisztánban is, ahol Lahor városában ők a felelősek a szemétszállításért, a tömegközlekedésért, de még az egyetlen taxitársaság is az övék.

Persze Törökországon belül is voltak zavaros ügyeik. 2015-ben majdnem megbukott a kormány, amikor is a legfelsőbb bíróság nyolcvankilenc ember letartóztatására adott ki parancsot hűtlen kezelés vádjával. Többen közülük miniszterek családtagjai voltak, sőt még Erdoğan fia, Bilal Erdoğan is a gyanúsítottak közé került. A kormány azonnal lépett. Azzal álltak elő, hogy az egész botrány mögött Fethullah Gülen hitszónok áll, az Amerikában élő fő ellenség, aki így akarja megdönteni a legitim kormányt. Az üggyel foglalkozó ügyészeket és bírókat aztán rövid időn belül áthelyezték, az ügy pedig függetlennek nehezen nevezhető, más bírók kezébe került, akik az ügyet ítélethirdetés nélkül lezárták. A nyomozati anyagokat titkosították, a nem kevés bizonyíték ellenére még csak ki sem hallgatták Bilal Erdoğant.

Most, amikor Törökország súlyos gazdasági válsággal néz szembe, a korrupció elleni harccal könnyen meg lehet győzni a választópolgárokat. Így született meg az „átlátható önkormányzat” ötlete, amelyet egyre több helyen vezetnek be. Célja az, hogy az emberek rálássanak az önkormányzatok minden kiadására és bevételére. A márciusban a TKP, a Török Kommunista Párt kezébe került Dersim polgármestere, Mehmet Maçoğlu például sajátos megoldást talált. Az önkormányzat épületére feszített ki minden hónap elején egy hatalmas molinót, rajta minden bevétellel és kiadással, ezenkívül nyilvánossá tette az összes közgyűlést.

Hasonló megoldást talált Neşet Tarhan, az ugyanennek a tartománynak Mezitli nevű városában márciusban megválasztott polgármester, aki LED-es táblát helyezett el az önkormányzat épülete előtt, ahova minden hónap elsején kiírják az előző hónap bevételeit és kiadásait. Az állampolgárok közügyekbe való bevonására a legérdekesebb megoldás Ankara újonnan beiktatott ellenzéki főpolgármesterétől, Mansur Yavaştól jött, aki a közbeszerzések tárgyalásait élőben közvetíti a YouTube-on. Az első közvetítést több mint négyszázezren követték online. Hasonlóan akarja elnyerni a választópolgárok bizalmát Ekrem İmamoğlu, Isztambul új főpolgármestere is, aki már márciusban, első beiktatása után az önkormányzat minden hivatalos iratának feloldotta titkosítását, majd pedig nyilvánossá tette jelentős részüket. Azon cégekkel pedig szerződést bontott, amelyeknél fennállt a korrupció legkisebb gyanúja is.

İmamoğlu persze nem csak a hűtlen kezeléssel akar leszámolni. Fel akarja támasztani a „török szekularizmust” is, ami pedig közel sem egyszerű abban az országban, ahol lassan két évtizede a konzervatívok kormányoznak. Erdoğan hatalmát nagyban köszönhette a különböző vallási szervezeteknek. Állami pénzekből hatalmas támogatást kaptak, amiből aztán Korán-iskolákat, kollégiumokat, sőt még egyetemeket is alapítottak. Eközben az állami iskolák zsúfoltak, az oktatás színvonala alacsony, a magániskolák pedig drágák. A vallási szervezetek által fenntartott intézmények azonban megfizethetőségük mellett elfogadható színvonalú oktatást nyújtanak. Hasonló a helyzet a kollégiumokkal. Míg az állami kollégiumok férőhelyei erősen korlátozottak, a magánkollégiumok pedig nagyon drágák, a vallási szervezetek itt is olcsó és elérhető alternatívát jelentenek a diákoknak. Nem véletlen, hiszen az önkormányzatok folyamatosan ingatlanokat adományoztak e szervezeteknek.

Folytatás

Forrás: 168ora.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here