Flesch István: Egy bátor török „Twitter-kapitány”, aki kitart a vártán az ostromlott médiában

Hasonlóképpen legutóbb tagadta a PKK terrorista jellegét A Baloldal pártja, a német Die Linke kurd születésű parlamenti képviselője. Sevim Dağdelen asszony véleményét a német tévében fejtette ki az egyik nagy nézettségű műsorban.

Mindeközben negyvennyolc óra leforgása alatt már másodszor, de az utóbbi két évben összesen már 18. alkalommal kérették be a török külügyminisztériumba Martin Erdmann ankarai német nagykövetet. A NATO-szövetséges ország vezető törökországi diplomatájának több kétoldalú vitás kérdés áttekintése végett kellett befáradnia. Az utóbbi két esetben azonban kurdok korlátozások nélküli németországi tüntetéseinek hatósági engedélyezéséért volt kénytelen szemrehányásokat meghallgatni. Szemére lobbantották, hogy a nemrégiben Kölnben megtartott kurd fesztiválon – mint az Anadolu Ajansı török állami hírügynökség beszámolt róla – szabadon szervezhettek rendezvényeket a „terrorista PKK-val összeforrt kurd csoportok”, és akadálytalanul terjeszthették „terrorpropagandájukat”. A megmozdulás résztvevői, akiknek számát a Kölner Stadt-Anzeiger című lap tizenkétezerre becsülte a török hírügynökség által megadott háromezres adattal szemben, követelték Öcalan PKK-vezér szabadon bocsátását, a kurdok számára egyenlő állampolgári jogok megadását, külön jogállás biztosítását „Kurdisztán” számára, valamint a demokrácia szavatolását az egész Közel-Keleten. A tüntetők Németországban is tilos módon Öcalan-portréval kivarrt vörös zászlókat lengetgettek.

A török tiltakozás megtette hatását a német partnerre. Utóbbi ugyanis tudatában van annak, hogy a török fél változatlanul rendelkezik a politikai nyomásgyakorlás eszközével: továbbra is őrizetben tart német állampolgárokat terrorizmussal összefüggő vádak alapján. Perüket most készítik elő. A német sajtó feltételezése szerint Ankara lényegében túszként kezeli őket egy vagy több politikai alku céljából.

Amikor a napokban újabb nagyszabású kurd tüntetés kezdődött – ez alkalommal Düsseldorfban –, a német rendőrség nagyon határozottan fellépett. A felvonulók ugyanis Öcalan-zászlók erdeje alatt meneteltek. A rendőrség feltartóztatta a tömeget. Ekkor azonban a rendfenntartó bevetési csoport tagjait – szóvivőjük közlése szerint – kurdok kemény tárgyakkal megdobálták és zászlórudakkal megtámadták. Erre paprikapermettel szórták be a támadókat. A kirobbant összecsapásban 15 rendőr megsérült, hárman közülük súlyosan. A demonstrálók soraiban hárman szenvedtek könnyebb sérüléseket. A német dpa hírügynökség helyszínen dolgozó fotóriportere szerint a rendőrök hangszórón többször felszólították a tömeget, hogy tekerje be az Öcalant ábrázoló lobogókat. Ennek azonban nem lett foganatja. Ezért a hatóság több felvonulót őrizetbe vett.

Még előző este Észak-Rajna-Vesztfália tartomány közigazgatási felsőbírósága gyorsított eljárásban nyomatékosította azt az egyébként érvényes joggyakorlatot, hogy tüntetők nem mutathatnak fel zászlókat vagy transzparenseket Öcalan képmásával. A PKK ugyanis hivatalosan már régóta terrorszervezetnek számít Németországban, az EU többi országában, Törökországban és az Egyesült Államokban.

A november 4-i düsseldorfi megmozdulásról a német beszámolóknál részletesebb jelentést adott ki az ANF kurd hírügynökség. A számos fényképpel illusztrált tudósítás szerint a tüntetést eredetileg 43 kurd, török, szír ortodox (asszír), örmény és német szervezet hirdette meg, a felvonulás közben azonban egyre több ember csatlakozott hozzájuk, még külföldről is, úgyhogy a tömeg végül több tízezresre duzzadt. Fő jelszavukat a spanyol köztársaság nemzetközi védelmének polgárháborús idejéből és szótárából kölcsönözték: No Pasarán! Vagyis a fasizmus nem tör át! Talpalatnyi földet sem engedünk át neki! A felvonulás szervezői ezt az AKP török kormánypártra értették.

Mint az ANF megírta, a tömeg nem engedelmeskedett a rendőrség előzetes és a tüntetés közben is megismételt tiltó felszólításának, s magasra emelte nemcsak az Öcalan-arcképes lobogókat és PKK-zászlókat, hanem azokat a jelképeket, jelvényeket is, amelyekkel az észak-szíriai népvédelmi alakulatok, a YPG-milíciák és női dandárjai vonultak harcba az Iszlám Állam fanatikusai, az ISIS ellen. Hiába tűntek ki hősiségükkel, Törökország a „hazai” terrorszervezet szíriai ikertestvéreiként festi le őket, pedig támaszkodhatnak az ottani különleges amerikai katonai alakulatok többszörösen kinyilvánított védelmére és fegyverbarátságára a közös küzdelemben.

A rendőrség ezek után vízágyút és könnygázt is bevetett. A tömeg erre kibontott egy hatalmas PKK-lobogót, és kurdul azt kiabálta kórusban:„Bijî Serok Apo!”, vagyis Éljen Apó, azaz Öcalan!

Nem tudható, hogy Ankara mennyire méltányolja a német rendőrhatóság török tiltakozások utáni, fent leírt új keletű erélyességét a PKK-val szemben. Talán készül ezt valamivel honorálni, meghálálni. Nem sok jóval kecsegtet azonban a Süddeutsche Zeitung, valamint rádió- és tévéállomások egybehangzó híre arról, hogy török bíróságok éppen most perbe akarnak fogni már külföldi emigrációban élő „terroristagyanús” értelmiségieket, tudósokat, egyetemi előadókat is… A török szellemi élet élet megbecsült személyiségeire – szám szerint pontosan 1128-ra – azért vetült rá a fenti hatósági gyanú árnyéka, mert 2016-ban aláírtak egy Erdoğan által erősen kárhoztatott úgynevezett békenyilatkozatot a kurdlakta vidékek szenvedő lakosságának oltalmára. Ebben az aláírók felszólították az ankarai kormányt, hogy vessen véget a török biztonsági erők délkelet-törökországi kegyetlen bevetésének, amely már addig is számos áldozatot követelt a civil népesség köréből, állítsa le továbbá emberek elhurcolását, kitelepítését a „gerillamentesítő átfésülésre” kijelölt övezetekből. Végül szorgalmazták a török–kurd békefolyamat felújítását, a tárgyalások folytatását a PKK képviselőivel.

A köztársaság elnöke szinte már „postafordultával” megbélyegezte az aláírókat, hazaárulóknak és PKK-terroristák cinkosainak, propagátorainak nyilvánította őket. Több ily módon megtámadott tudósnak megtorlást, üldözést kellett elszenvednie, sőt letartóztatások, egyetemi fegyelmi eljárások, vádemelések következtek. Németország az Aachen város békedíjának odaítélésével emlékezett meg a törökországi belső béke helyreállításáért következetesen és bátran kiálló tudósokról, akik közül mintegy százan az NSZK-ban telepedtek le. Azok ellen, akik hazájukban maradtak, már decemberben megkezdődhetnek az első büntetőperek.

A németországi török emigráns értelmiségiek pedig ezekben a napokban kapják meg folyamatosan az értesítést az ellenük kezdeményezett eljárásról. Sajtóértesülések szerint őket aligha fenyegeti a kiadatás veszélye.

Nem lenne azonban ajánlatos akár ideiglenesen és bármilyen úti céllal is elhagyniuk a számukra menedéket nyújtó Németországot….

            Flesch István – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here