Fátyollal és fátyol nélkül – A fejkendő

Manapság, ha meghalljuk a „fejkendő” szót, leginkább a muszlim fejfedőkre asszociálunk.

A bécsi Néprajzi Múzeum kiállításán most végigkövethetjük a fejkendők – sokszor ellentmondásos – történetét, és az idők során betöltött szerepét. /Cristina Burack írása/

Fejkendő: egy olyan anyagdarab, amely jelentéstartalmat hordoz. Az egész világon keresztülhúzódó 4000 éves történelme során hol bővült, hol szűkült jelentéstartalma, amely ugyanolyan sokszínű – és néha ellentmondásos is –, mint maga a fejfedő anyaga.

A bécsi Néprajzi Múzeum (Weltmuseum) nemrég nyílt különleges kiállítása a remények szerint bővíti majd a nézőpontokat ezzel a szövetdarabbal kapcsolatban.

A fejkendő 17 különböző ábrázolása többek között fotókon, rajzokon, videókon és divatterveken jelenik meg.

Az aktuális eseményekből született ötlet

Míg a kiállítás évezredeket ölel fel, októberben olyan társadalmi és politikai eseményekre is sor került, amelyek ötleteket adtak a kiállítás megvalósításához – meséli Axel Steinmann, a kiállítás kurátora.

Kiemelte egy gyógyszeripar reklámját, melyben egy fejkendős nőt szerepeltettek, a hidzsábot viselő női emojik bevezetését, illetve Szaúd-Arábia azon döntését is, mely szerint állampolgárságot kapna egy női robot, amelynek – ellentétben a helyi nőnemű lakosokkal – nem kell befednie a fejét nyilvános helyen.

Steinmann szerint fontos megérteni, hogy a fejkendőt politikai és erkölcsi környezete is befolyásolta a történelem folyamán mind Keleten, mind Nyugaton. „A kiállítás célja, hogy feltárja azokat az átalakulásokat, melyeken a fejkendő keresztülment, melyeket elfelejtettünk, elnyomtunk, vagy amelyek egyszerűen ismeretlenek számunkra” – tette hozzá.

A kiállítás fotói mindent bemutatnak a hagyományos keresztény fátylaktól kezdve a haute couture fejkendőkön át az egészen absztrakt fejfedőkig. És amíg az egyik rajz egy nagy szemű fiatal nőt mutat be egy díjnyertes, stílusos nyári ruhában, csomózott fejkendővel, addig egy másik, teheráni vázlat egy teljesen lefátyolozott nőt ábrázol, akinek arca rejtve van, de kilátszik a vékony, magas sarkús bokája. A kiállítás bővelkedik átfedésekben és kontrasztokban.

Egy tárgy, több jelentés

A fejkendő ma gyakran kerül a nyugati világban zajló – a muszlim nők által viselt különféle fejkendőkre összpontosító – parázs viták kereszttüzébe. A fej lefedésének gyakorlata azonban mindegyik ábrahámi vallásban megjelenik – a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban –, gyökerei pedig egészen a több évezreddel ezelőtti ősi mezopotámi civilizációkhoz vezethetők vissza.

A kiállítás nem úgy mutatja be a fejkendőt, mintha az mindig választás kérdése lenne, és nem kerüli ki az iszlám fejfedőkkel kapcsolatos kortárs vitákat. Leírásában elismeri, hogy számos muszlim lány és fiatal nő kénytelen lefátyolozni magát nyilvános helyeken.

Fejkendők: egyetemes felszerelés? A Néprajzi Múzeum kiállításának darabjai Észak-Afrikából, Délnyugat- és Közép-Ázsiából, Guatemalából és Indonéziából érkeztek, ugyanakkor Steinmann is rámutat arra, hogy még ez a földrajzi terjedelem sem képes teljesen megragadni a fejkendő témáját. A kiállítás kiemeli a férfiak által viselt fejfedőket is. „Fontos volt számomra, hogy a férfiak által viselt fejfedők (turbánok, kipák stb.) is bemutatásra kerüljenek. Ezek kialakulását a viselet szabályai mellett történelmi és vallási-kulturális szempontok is befolyásolták.”

Kipa, süveg vagy fátyol: vallási fejfedők a világ minden táján A különböző vallások követői különleges fejfedőket viselnek, hogy kifejezzék hitüket, alázatot és méltóságot mutassanak. A kipák, süvegek, fátylak és turbánok különféle anyagokból készülnek. Hasonlóan a nőkhöz, a vallási szabályok a férfiaknak is előírják, hogy eltakarják fejüket Isten előtt, mint ahogy az a Talmudban, a judaizmus legfőbb írásában is szerepel.  A férfiak divatból is gyakran viselnek fejfedőt.  A kiállítás nemeken, földrajzi területeken és a korszakokon ível át, ebből fakadóan felvetődik a kérdés: a fejkendő univerzális kiegészítő? A válasz nem teljesen magától értődő – tudjuk meg Steinmanntól.„Ugyanakkor a fejet – akárcsak a testet – mindig minden kultúrában díszítették vagy eltakarták.”

A kiállítás megtekinthető 2019. február 26-ig:

Weltmuseum – Bécs, Heldenplatz

Nyitva tartás: szerda kivételével minden nap 10 óra és 18 óra között, pénteken 10 órától 21 óráig

Belépő: 12 Euro, gyerekeknek ingyenes

https://www.weltmuseumwien.at/

Forrás: Deutsche Welle

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here