![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Mohamed-korabeli társadalmi viszonyokat szeretnének és a német törvények helyett inkább az iszlám szabályaihoz igazodnának? Közel egyötödük igen. A Münsteri Egyetem vallással és politikával foglalkozó kutatóközpontja nemrég átfogó kutatást készített a németországi törökök körében az identitásukról, valamint az iszlám valláshoz és a többségi társadalomhoz való viszonyukról. Az eredmény: 18 százalékuk hajlamos az iszlám fundamentalizmusra. A kutatócsoport magyar tagjával, Rosta Gergely vallásszociológussal beszélgettünk.
Nemrég tették közzé a németországi törökök integrációjáról és önképéről szóló kutatásukat. Hogy került ön magyar szociológusként a Münsteri Egyetemre és ebbe a kutatásba?
Nem vagyok iszlámszakértő, úgy kerültem ide, hogy van itt a Münsteri Egyetemen egy „Exzellenzcluster” nevű intézmény, amely a vallással és a politikával foglalkozik. Ez egy interdiszciplináris kutatóközpont: szociológusok, pszichológusok, történészek és teológusok dolgoznak itt. Én a disszertációmat a vallás és politika viszonyáról írtam az európai értékrend-kutatások alapján. Annak idején olyasvalakit kerestek, akinek a témája illeszkedik a Cluster tematikájához és kvantitatív módszerekkel dolgozik, tehát tud például statisztikákat elemezni. De én korábban alapvetően inkább Magyarország és Kelet-Közép-Európa vallásosságával foglalkoztam, tehát ott az iszlám viszonylag kis szerepet játszik. Ez a Cluster projektekben gondolkodik: miután idekerültem, az első projektünk témája a vallási sokféleség észlelése és elfogadottsága volt. Nem csak Németországban, hanem még négy másik országban, amelyek közül háromban a muszlim kisebbség aránya nagy: Dánia, Hollandia, Franciaország; valamint kontrollországként belevettük Portugáliát, ahol elhanyagolható az arányuk. Ez a kutatás azt hozta ki, hogy Németországban jóval nagyobb a muzulmánok elutasítottsága, mint a többi országban. Ez pont akkor volt, amikor Németországban nagy viták folytak Thilo Sarrazin könyvéről.
